Jó estét, barna lány
Egy kolozsvári csizmadiamester tollba mondása után
I.
1. – Jó estét, barna lány,
Mi bajod érkezett?
Talán a vacsorád
Nem igen jól esett?
Talán a vacsorád
Nem igen jól esett?
2. Hoztam egy kulacs bort,
Hogy igyál belőle,
Szomorú szívedet
Vigasztald meg vele.
Szomorú szívedet
Vigasztald meg vele.
3. – Nem kell nékem borod,
Csak idd meg te magad,
Hogyha nem sajnáltad
Szép leányságomat,
Hogyha nem sajnáltad
Szép leányságomat.
4. – Sajnáltalak nagyon
Amég megcsaltalak,
De már a jó Isten
Viselje gondodat!
De már a jó Isten
Viselje gondodat!
II.
1. – Jó estét, leányom,
Mi bajod érkezett,
Hogy a kötényelőd
Úgy megrövidedett?
Hogy a kötényelőd
Úgy megrövidedett. ||
2. – Szabó rosszul szabta,
Varró rosszul varrta.
Verje meg az Isten,
Aki elrontotta!
Verje meg az Isten
Aki elrontotta!
3. – Hóhérok, hóhérok,
Vigyétek lányomat;
Vigyétek börtönbe,
A legmélyebbikbe!
Vigyétek börtönbe,
A legmélyebbikbe!
4. – Anyám, édesanyám,
Csak egyet engedj meg,
Hogy szép ruháimat
Még egyszer nézzem meg!
Hogy szép ruháimat
Még egyszer nézzem meg!
5. Ruháim, ruháim,
Drága szép ruháim,
Földre lehulljatok,
Engem gyászoljatok!
Földre lehulljatok,
Engem gyászoljatok!
6. – Hóhérok, hóhérok,
Vigyétek lányomat,
Vigyétek börtönbe,
A legmélyebbikbe!
Vigyétek börtönbe,
A legmélyebbikbe!
7. – Anyám, édesanyám,
Még egyet engedj meg,
Hogy szép virágimat
Még egyszer lássam meg!
Hogy szép virágimat
Még egyszer lássam meg!
8. Virágim, virágim,
Drága szép virágim,
Földre boruljatok,
Engem sirassatok!
Földre boruljatok,
Engem sirassatok!
9. – Hóhérok, hóhérok,
Vigyétek lányomat,
Vigyétek börtönbe,
A legmélyebbikbe!
Vigyétek börtönbe,
A legmélyebbikbe! ||
10. – Anyám, édesanyám,
Még egyet engedj meg:
Jó barátnéimat
Még egyszer lássam meg!
Jó barátnéimat
Még egyszer lássam meg!
11. Barátném, barátném,
Drága jó barátném!
Rólam tanuljatok,
Engem sirassatok!
Engem sirassatok,
Rólam tanuljatok!
Egyik tanítványom egy kolozsvári csizmadiamester tollba mondása után jegyezte le, aki egy katonától tanulta, a katona pedig a szebeni kaszárnyákban egy csíki legénytől.
(Kanyaró 2015: 250.)
88. Jó estét, barna lány (Csík megye–Kolozsvár)
Lelőhely: EA 2276: 38–40. lap, 19. sz. Kanyaró Ferenc kézírása
88.1. A ballada eredeti lejegyzése a gyűjtő, Gombos János kézírásában: MUEKvGyLtár 18. csomag. A ballada végén Kanyaró azonosító bejegyzése: „Kol[ozsvár] Gombos 1896.” A ballada itt négysoros versszakokból áll, csupán az első strófában tűnik fel – utólagos betoldás folytán – az utolsó két sor megismétlése, tovább jelzésszerű utalás sincs arra, hogy ismételni kell a két utolsó sort. Kanyaró következetesen hatsorosra bővítette a ballada minden strófáját, s az egyébként csaknem szó szerint átírt szövegbe két helyen betoldott egy olyan strófát, mely a típus jellegzetes eleme, de Gombos kézirata azokon a helyeken nem tartalmazza. (Lásd a második rész 3. és 6. versszakát, melyeket dűlt betűvel szedtünk.)
Gombos János kéziratán semmi nyoma nincs annak, hogy a ballada milyen úton-módon jutott el Kolozsvárra, feltehetően a diák szóban közölte tanárával a lejegyzés körülményeit. Ez játszhatott közre abban, hogy Kanyaró – aki, mint már többször említettük, nem kapta vissza a Kisfaludy Társasághoz beküldött kéziratát – a századforduló éveiben igyekezett rekonstruálni és kiegészíteni korábbi gyűjteményét: újabb másolatokat készített a nála lévő diákkéziratokról, illetve tovább folytatta a gyűjtőmunkát. Valószínű, időközben megfeledkezett arról, hogy milyen tekervényes úton jutott el a ballada Csíkból Kolozsvárra, s tudva azt, hogy Gombos János több régi stílusú klasszikus balladát tartalmazó gyűjteményét a családjánál szolgáló etédi lány tudásából állította össze, természetesnek találhatta, hogy A megesett leány balladája is Etédről való. Csak így tudjuk magyarázatát adni annak a vitathatatlan ténynek, hogy a dr. Gombos János gyűjtéseként emlegetett második „etédi ” változat (84. sz.) egyetlen kivételtől eltekintve szóról szóra megegyezik Gombos János 1896-os kéziratával. (a kivétel: az első versszak második sorát Kanyaró így módosította: Mi bajod, édesem helyett Mi bajod érkezett.)
Annak ellenére, hogy ugyanaz a ballada egyszer csíki, egyszer pedig etédi változatként szerepel a Kanyaró hagyatékban, mindkét „változatot” főszövegben közöljük abból a meggondolásból, hogy Kanyaró – mivel korábbi gyűjteménye számára elérhetetlen volt – a csíki -kolozsvári változatot minden bizonnyal etédi szövegként tette volna közzé, ha publikálásra kerülhetett volna sor.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 653-654.)