Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Jó estét, barna lány


Gyűjtő: Ráduly János
Gyűjtés ideje: 1976-10-18
Gyűjtés helye: Kibéd
Közlő: Ráduly János
Közlés ideje: 1979
Megjelenés helye: Ráduly 1979: 71/ 12. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd



Szöveg

1.    Jó estét, barna lány, mi bajod érkezett,
      Talán a vacsorád nemigen jólesett?

2.    Itt van a piros bor, igyál hát belölle,
      Szomorú szívedet gyógyítsad meg vélle.

3.    – Nem kell a te borod, idd meg a borodat,
      Ha nem sajnáltad a szép leányságomat.

4.    – Pandúrok, pandúrok, vigyétek lányomat,
      Vigyétek börtönbe, a legsötétebbe!

5.    – Ruháim, ruháim, ingem gyászoljatok,
      S mikor rollam halltok, mind földre hulljatok.

6.    Virágok, virágok, mikor engem láttok,
      Mind elhervadjatok, többet ne nyíljatok.



Megjegyzés

    12. A megesett leány (Jó estét, barna lány)
    Vargyas Lajos ezt a balladát is a francia eredetű rétegbe sorolta, és 14. századi átvételeink között tartja számon (Vargyas, II. 138.). Az egész magyar nyelvterületen ismerik, első kibédi variánsát 1912-ben közölte Seprődi Jáno (Seprődi, 436.; Marosszéki, 355.). Ráduly újabb négy változatát publikálta (24-27. sz.).
    Ötvös Sára leányka korában tanulta játszótársaitól. „Egyik is, másik is énekelte, s addig próbálgattuk, amég megtanoltuk. Jó kicsi ének vót, s né, hogy elfelejtkeztem rolla...” Gyermekkora óta alig énekelte, ritkán jutott eszébe. Pedig 1968-ban Lidi nevű leányától is lejegyeztük a balladát (Ráduly, 27. sz.), aki nem az édasanyjától tanulta, hanem Szászmagyarósról hozta magával. Ötvös Sára gyermekkorában nagyon népszerű volt a faluban, különösen a fonóban kedvelték nagyon. „Szóbeszéd is lett belölle; ha valaki asszonyféle megszólított, hát úgy feleltünk vissza, hogy mi bajod, angyalom, s mi bajod érkezett? Vigadtunk rajta.” Mára már sokat veszített népszerűségéből, a fiatalok kevésbé ismerik. Megszűnt a fonó, megszűntek a régi típusú népi összejövetelek, s így nagymértékben meggyorsult a ballada fokozatos háttérbe szorulása.
    Most lejegyzett balladánk leginkább rövidségével válik ki a Kibéden megtalált változatok közül. A rövidséget egyszerű kihagyásokkal magyarázzuk. Könnyen áttekinthető, világos szerkezetű epikus énekké vált Ötvös Sára megmódolásában.
    A lejegyzés után fél órával ismét elénekeltettük Ötvös Sárával a balladát. A másodszori előadás alkalmával a negyedik versszak e két sorát: - Pandúrok, pandúrok, vigyétek lányomat, / Vigyétek börtönbe, a legsötétebbe! - így alakította át: Hóhérok, pandúrok, vigyétek lányomot, / Tegyétek börtönbe, tömlec fenekébe! Az utolsó sor: Mind elhervadjatok, többet ne nyíljatok helyett ezt mondta: Mikor rollam hallotok, mind elhervadjatok.
    A közölt dallam a népdal és a műdal közötti átmeneti rétegbe tartozik.

(Ráduly 1979: 124.)