Jó estét, barna lány

Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd

1.    Jó estét, barna lány, mi bajod érkezett,
      Talán a vacsorád nemigen jólesett?

2.    Itt van a piros bor, igyál hát belölle,
      Szomorú szívedet gyógyítsad meg vélle.

3.    – Nem kell a te borod, idd meg a borodat,
      Ha nem sajnáltad a szép leányságomat.

4.    – Pandúrok, pandúrok, vigyétek lányomat,
      Vigyétek börtönbe, a legsötétebbe!

5.    – Ruháim, ruháim, ingem gyászoljatok,
      S mikor rollam halltok, mind földre hulljatok.

6.    Virágok, virágok, mikor engem láttok,
      Mind elhervadjatok, többet ne nyíljatok.

    12. A megesett leány (Jó estét, barna lány)
    Vargyas Lajos ezt a balladát is a francia eredetű rétegbe sorolta, és 14. századi átvételeink között tartja számon (Vargyas, II. 138.). Az egész magyar nyelvterületen ismerik, első kibédi variánsát 1912-ben közölte Seprődi Jáno (Seprődi, 436.; Marosszéki, 355.). Ráduly újabb négy változatát publikálta (24-27. sz.).
    Ötvös Sára leányka korában tanulta játszótársaitól. „Egyik is, másik is énekelte, s addig próbálgattuk, amég megtanoltuk. Jó kicsi ének vót, s né, hogy elfelejtkeztem rolla...” Gyermekkora óta alig énekelte, ritkán jutott eszébe. Pedig 1968-ban Lidi nevű leányától is lejegyeztük a balladát (Ráduly, 27. sz.), aki nem az édasanyjától tanulta, hanem Szászmagyarósról hozta magával. Ötvös Sára gyermekkorában nagyon népszerű volt a faluban, különösen a fonóban kedvelték nagyon. „Szóbeszéd is lett belölle; ha valaki asszonyféle megszólított, hát úgy feleltünk vissza, hogy mi bajod, angyalom, s mi bajod érkezett? Vigadtunk rajta.” Mára már sokat veszített népszerűségéből, a fiatalok kevésbé ismerik. Megszűnt a fonó, megszűntek a régi típusú népi összejövetelek, s így nagymértékben meggyorsult a ballada fokozatos háttérbe szorulása.
    Most lejegyzett balladánk leginkább rövidségével válik ki a Kibéden megtalált változatok közül. A rövidséget egyszerű kihagyásokkal magyarázzuk. Könnyen áttekinthető, világos szerkezetű epikus énekké vált Ötvös Sára megmódolásában.
    A lejegyzés után fél órával ismét elénekeltettük Ötvös Sárával a balladát. A másodszori előadás alkalmával a negyedik versszak e két sorát: - Pandúrok, pandúrok, vigyétek lányomat, / Vigyétek börtönbe, a legsötétebbe! - így alakította át: Hóhérok, pandúrok, vigyétek lányomot, / Tegyétek börtönbe, tömlec fenekébe! Az utolsó sor: Mind elhervadjatok, többet ne nyíljatok helyett ezt mondta: Mikor rollam hallotok, mind elhervadjatok.
    A közölt dallam a népdal és a műdal közötti átmeneti rétegbe tartozik.

(Ráduly 1979: 124.)