Jó estét, barna lány

Ferencz Károlyné Jakab Veronika, 44 éves

– Jó estét, barna lány, mi bajod érkezett,
Talán a vacsorád nem igen jól esett.

Hoztam egy liter bort, vedd, s igyál belőle,
Bánatos bús szíved vigasztald meg tölle.

– Nem kell nekem borod, idd meg te, csak magad,
Ha nem sajnáltad megcsalni lányságomat.

– Addig sajnáltalak, míg meg nem csaltalak,
Immár a jó Isten viselje gondodat.

– Anyám, te jó anyám, engedj a szobámba,
Felvevő ruháim lássam utoljára.

Ruháim, ruháim, a fődre hulljatok,
Búcsúzik tölletek a jó asszonyotok.

Anyám, te jó anyám, engedj a kapuba,
Lánybarátnőimet lássam utoljára.

Lányok, ti szép lányok, rólam tanuljatok,
A szép legényeknek csókot ne adjatok.

Anyám, te jó anyám, engedj a konyhába,
Szép edényeimet lássam utoljára.

Bement a konyhába kést tett ruhájába,
És aztán elindult utolsó utjára.

Kiment az erdőbe, egy tőgyfa tövére,
Rávágta a nevét egy tőgyfa tövére.

Az erdei vadak tépjék szét testemet,
Ezzel a szép késsel kioltom véremet.

  Ma is élő, egyik legnépszerűbb balladánk. Vargyas Lajos 302 változata lelőhelyét sorolta fel (II.1976. 122–139.), közöttük csíki: Borszék, „Csík m”, Gyergyóalfalu, Gyergyóditró, Gyergyókilyénfalva, Gyergyótekerőpatak, Gyimesközéplok, Gyimesvölgye-Ugrapataka, Karcfalva helyenevekkel.
  Az Édesanyám sok szép szava (Albert Ernő 1989. 154:14-15.) kötet jegyzeteiben 100 régebbi és újabb változatok adataival egészítettük ki, amelyek között egyetlen csíki, csíkdánfalvi gyűjtés található, s a kötetben közölt két változattal együtt csíkból összesen 12 változatának adatait ismertük. A kevés szám a csíki gyűjtések hiányával magyarázható.
  A 990-es években Moldvából két 1. Seres András-Szabó Csaba 1991. 284:215., majd 2. Pozsony Ferenc 1994. 79:28.; 3–4. Zsók Béla 1995. 152:103. és 185:144.) a Bukóvinából Dévára és környékére telepedett székelyektől jegyzett le változatokat.
  A korábban írt 302 adatot a fenti kötetben közölt 12 változattal együtt 102-vel még az itt felsorolt 4-el egészítettük ki, így a  most közölt 6-al együtt 414 változat adatait említhettük.
  Népszerűségét és elterjedtségét a felvidéki gyűjtések is bizonyítják. (Ág Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 403:4.) A jegyzetekben azt írták, hogy 119 változatát gyűjtötték össze. Együd Árpád azt közölte, hogy „a vártnál sokkal nagyobb számban került elő tájainkon ez a típus. Az eddigi megállapítások mellett figyelemre méltó, hogy a legtöbb változat Nándorfehérvárra, közelebbről Mátyás királyra utal” (1975. 384. III. 7–21.). A 20. számú megjelent az Édesanyám sok szép szava kötetben.
  Vargyas Lajos megállapítása szerint ez a balladánk is francia eredetű, de Európa több népe költészetében ismeretes. Lejegyezték portugál, katalán, spanyol, angol, francia, német, görög és szlovák-morva változatait. A felsorolt népek gyűjteményeiben 462 adata található.
  Legutóbb litván változatát említette Modesta Liugaité (2002. 119.).

(Albert Ernő 2004: 311.)