Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Jó estét, barna lány


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1942
Gyűjtés helye: Válaszút
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 206-208/57. sz.

Szöveg

„Jó estét, barna lány!
Mi bajod érkezett?
Talán a vacsorád
Nem igen jól esett?

Hoztam egy icce bort,
Igyál hát belőle,
Szomorú szivedet
Vigasztald meg véle!”

„Nem kell a te borod,
Igyad meg te magad,
Ha te nem sajnáltad
Szép leányságomat!”

„Sajnáltam, sajnáltam,
Amíg megcsaltalak,
Mostan már az Isten
Viselje gondodat.”

„Lányom, édes lányom,
Mi annak az oka,
Hogy elől a ruhád
Oly nagyon rövid lett?

Elől rövidedik,
Hátul hosszabbodik,
Lányom a te szíved
Mindig szomorkodik.”

„Anyám, édesanyám,
Mér sírjak, búsuljak,
Amér a ruhámat
Nem jól szabták, varrták.

Szabó nem jól szabta,
Varró nem jól varrta,
Varró nem jól varrta,
Szabó nem jól szabta.”

„Hóhérok, hóhérok,
Lányomat vigyétek
Börtön fenekébe,
A legsötétebbe.”

„Anyám, édesanyám,
Csak azt engedje meg:
Kertembe menjek be,
Virágim nézzem meg.

Virágim, virágim,
Mikor engem visznek,
Mind lelankadjatok,
Engem sirassatok!”

„Hóhérok, hóhérok,
Lányomat vigyétek
Börtön fenekébe,
A legsötétebbe.”

„Anyám, édesanyám,
Csak azt engedje meg:
Szobámba menjek be,
Ruháim nézzem meg.

Ruháim, ruháim,
Mikor engem visznek,
Szegről lehulljatok,
Engem gyászoljatok!

Mostan, ti hóhérok,
Vigyetek engemet
Börtön fenekébe,
A legsötétebbe!

Édesanyám lelkem,
Most hozzád fordulok:
Búcsúszavat mondok,
Egy pár halotti szót.

Vékony vessző vótam,
Mégsem hajlítottál,
Édesanyám vótál,
Mért nem tanítottál.

Tanítottál vóna,
Édesanyám lelkem,
Nem borult vóna el
Gyászba az életem.”



Megjegyzés

A szégyenbe esett leány Európa-szerte közkedvelt tragikus története a magyar folklórterületen is a legelterjedtebb balladai tárgyak közé tartozik. Vargyas a magyaron kívül angol, francia, német, orosz, görög, katalán, portugál, spanyol és szlovák változatok meglétére utal. Az — eddig eléggé kevés számú — erdélyi magyar változatok sorát az itt közzétett tíz változat közül különösen a gyimesi Ugrapatakán és a mezőségi Visán lejegyzett három szép darab gazdagítja terjedelmes és teljes változatokkal. Feltűnő az egyetlen csángó változat töredékes volta.

Ortutay, SzNb. 304. — Solymossy: MNépr.2 III, 99, 125. — Csanádi—Vargyas 473—5. — Faragó, Jávorfa-muzsika 181—5. — Vargyas, MB. 105—10. — Leader 179—223.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 630.)