Jó estét, angyalom

Egy etédi 14–15 éves kis szolgáló leányka

I.

1. – Jó estét, angyalom!
Mi bajod érkezett?
Talán a vacsorád
Nem igen jól esett?

2. Hoztam egy icce bort,
Hogy igyál belőle:
Szomorú szívedet
Vigasztald meg véle.

3. – Idd meg csak te magad,
Idd meg a borodat,
Ha te nem sajnáltad
Szép leányságomat.

4. – Sajnáltalak, babám,
Amíg megcsaltalak,
Immár az ég ura
Viselje gondodat!

II.

1. – Lányom, kedves lányom,
Mi lelte szoknyádot?
Elöl rövidedik,
Hátul hosszabbodik.

2. – Szabó nem jól szabta,
Varró nem jól varrta.
– Szabó is jól szabta,
Varró is jól varrta,
Csak a te kedvesed
Mindennek az oka.

3. Hóhérok, hóhérok, stb.

4. – Anyám, édesanyám,
Csak egy kissé várjon,
Kertembe bémegyek,
Virágim megnézem.

5. Virágim, virágim,
Földre boruljatok,
Engem sirassatok!

6. – Hóhérok, hóhérok, stb.

7. – Anyám, édesanyám,
Csak egy kissé várjon:
Szobámba bémegyek,
Ruháim megnézem.

8. Ruháim, ruháim,
Földre boruljatok,
Engem sirassatok!

9. – Hóhérok, hóhérok, stb ||

10. – Anyám, édesanyám,
Csak egy kissé várjon;
Szobámba bémegyek,
Levelem megírom.

11. Fecském, édes fecském,
Vidd el levelecském,
Vidd el messze földre,
Gyöngyvári kezébe.

12. Ha fekve találod,
Tedd a paplanjára,
Ha sétálva látod,
Tedd az asztalára.

13. – Kocsisom, kocsisom,
Fogd bé a lovakat,
Fogd bé a lovakat,
Hadd induljunk útnak.

14. Ahol mi eljárunk,
Még a fák is sírnak,
Gyenge ágaikról
Levelek lehullnak.

 Egy etédi 14–15 éves kis szolgáló leányka diktálta le egyik tanítványomnak Székelykeresztúron. Atyjától tanulta Kis Gergelyné, Kőmíves Kelemenné, Kádár Kata és több más kitűnő balladával együtt. A leány is szeret énekelni, de atyja híres énekes és sokkal több dalt tud, mint ő. Mily kitűnő emlékező tehetsége van e székely leánykának, tanúsítja az, hogy egy hosszú halotti búcsúztatót, melyet régebben egy társnéjára alkalmaztak, szóról szóra tollba mondott csaknem egészen hibátlanul. Fennebb tőle közölt balladánk mégis csonkának látszik. Az utolsó előtti strófa az útra készülő Gyöngyvári beszéde lesz, a 14. strófa pedig egy ismeretes székely népdalból kerülhetett ide, hogy az érezhető hiányt pótolja.

(Kanyaró 2015: 239.)

83. Jó estét, angyalom (Etéd–Székelykeresztúr)
Lelőhely: EA 2276: 48–49. lap, 23. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.
    A ballada első részét nem írta le Kanyaró, hanem utalt arra, hogy „Szóról szóra mint az előbbi”, vagyis mint a tordátfalvi változatnak az első része. Ennek értelmében átvettük az első tordátfalvi változat (80. sz.) szövegét, de ö-zés nélkül, mivel a ballada második részében nem szerepel ö-ző alak. A második részben a megismétlődő Hóhérok, hóhérok kezdetű strófát egyszer sem írta le egészen Kanyaró, s nem is utalt arra, hogy a tordátfalvival vagy más változattal egyezik-e. Emiatt mi is csonkán hagytuk a strófákat.
 Jegyzetében Kanyaró nem nevezi meg a ballada gyűjtőjét, de az emlegetett többi ballada eredeti feljegyzésén szereplő név alapján, valamint a gyűjtés körülményeinek ismeretében bizton állíthatjuk,hogy a székelykeresztúri unitárius gimnázium tanárának fia, Gombos János volt a ballada gyűjtője, aki az 1894/95-ös tanévben került át Székelykeresztúrról a kolozsvári unitárius kollégium VI. gimnáziumi osztályába. A gyűjtés valószínűsíthető idejét így leszűkíthetjük az 1894 ősze és 1896 májusa közötti időszakra.

83.1. A ballada eredeti feljegyzése *Gombos János kézírásában: MUEKvGyLtár 18. csomag. – Az eredeti feljegyzésnek csak egy kis töredéke került elő: az utolsó négy versszak, melyeket új lapra kezdett írni a gyűjtő. Kanyaró az utolsó versszakot elhagyta a ballada végéről.

Ha fekve találod
tedd a paplanyára
Ha sétálva találod ^látod
Tedd az asztalára.

Kocsisom, kocsisom
fogd be a lovakat
^{Fogd be a lovakat}
Hadd induljunk utnak

A hol mi eljárunk
Még a fák is sirnak
Gyenge ágaikrol
Levelek lehullnak

Hulljanak levelek
Rejcsetek el engem
Mert az én édesem
Mást szeret nem engem. _{Kihagyott strófa}

 Gombos János erre a lapra írta folytatólagosan a főszöveg jegyzetében emlegetett Kis Gergelynét (A gazdag asszony anyja típusú balladát). L. kötetünkben 122. szám alatt.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 652-653.)