Jaj de szépen csengetnek a vizitre
Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd
1. S jaj de szépen csengetnek a vizitre,
S fő-alispán készül a törvényszékre.
Rabtársaim, eja-haj, mind egyformán valljátok,
Rab életem meg ne hosszabbítsátok.
2. Barna kislány most írja ja levelet,
A törvényszéken olvassa ja nevemet.
Barna kislány, eja-haj, úgy olvasd a nevemet,
Hogyha lehet, hagyd meg az életemet.
3. Börtönajtó, hulljon le rollad a zár,
Csak még egyszer lehessek szabad madár.
Ha még egyszer, eja-haj, szabad madár lehetnék,
Felfogadnám, a légynek se vétenék.
22. Mind egyformán valljatok (Jaj de szépen csengetnek a vizitre)
A kibédi énekesek szerint 50-60 évvel ezelőtt sokan ismerték a faluban, ma már alig tudják. Változatai csak a magyar ajkú cigányok köréből kerültek elő. Seprődinél nem találjuk, Vargyas Lajos mindössze néhány változatáról tud (Vargyas, II. 725.). Két új variánsa: Ráduly, 56-57. sz.
Ötvös Sára az édesapjától tanulta. „Esténként sokszor énekelte nekünk a napszámosmunka után.” 1922-23-ban volt nagyon népszerű: „Akkoriban került haza a tömlecből Vak Pista, s ő énekelte sokszor.” Ötvös Sára repertoárjában ma is aktív darabnak számít. „Most valamelyik éjjel is elnyünnyögtem magamba. Örökké fundálok valamit.” Az unokáknak is többször énekelte.
Az újraéneklés során a második versszaknak ezt a két első sorát: Barna kislány most írja ja levelet, / S törvényszéken olvassa ja nevemet így változtatta: Barna babám írja már a levelet, / S nemsokára olvassa ja nevemet. Ez a motívum különben - variálódott formában - a 24. sz. balladában megismétlődik. Az ének utolsó versszaka amolyan vándorstrófa Kibéd népköltészetében. Más rabénekekhez, illetve betyárballadákhoz is hozzákapcsolják. Az ének dallama műzenei eredetű.
(Ráduly 1979: 129-130.)