Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Jaj de szépen csengetnek a vizitre


Gyűjtő: Ráduly János
Gyűjtés ideje: 1967-12-06
Gyűjtés helye: Kibéd
Közlő: Ráduly János
Közlés ideje: 1979
Megjelenés helye: Ráduly 1979: 80-81/ 22. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd



Szöveg

1.    S jaj de szépen csengetnek a vizitre,
       S fő-alispán készül a törvényszékre.
       Rabtársaim, eja-haj, mind egyformán valljátok,
       Rab életem meg ne hosszabbítsátok.

2.    Barna kislány most írja ja levelet,
       A törvényszéken olvassa ja nevemet.
       Barna kislány, eja-haj, úgy olvasd a nevemet,
       Hogyha lehet, hagyd meg az életemet.

3.    Börtönajtó, hulljon le rollad a zár,
       Csak még egyszer lehessek szabad madár.
       Ha még egyszer, eja-haj, szabad madár lehetnék,
       Felfogadnám, a légynek se vétenék.



Megjegyzés

    22. Mind egyformán valljatok (Jaj de szépen csengetnek a vizitre)
    A kibédi énekesek szerint 50-60 évvel ezelőtt sokan ismerték a faluban, ma már alig tudják. Változatai csak a magyar ajkú cigányok köréből kerültek elő. Seprődinél nem találjuk, Vargyas Lajos mindössze néhány változatáról tud (Vargyas, II. 725.). Két új variánsa: Ráduly, 56-57. sz.
    Ötvös Sára az édesapjától tanulta. „Esténként sokszor énekelte nekünk a napszámosmunka után.” 1922-23-ban volt nagyon népszerű: „Akkoriban került haza a tömlecből Vak Pista, s ő énekelte sokszor.” Ötvös Sára repertoárjában ma is aktív darabnak számít. „Most valamelyik éjjel is elnyünnyögtem magamba. Örökké fundálok valamit.” Az unokáknak is többször énekelte.
    Az újraéneklés során a második versszaknak ezt a két első sorát: Barna kislány most írja ja levelet, / S törvényszéken olvassa ja nevemet így változtatta: Barna babám írja már a levelet, / S nemsokára olvassa ja nevemet. Ez a motívum különben - variálódott formában - a 24. sz. balladában megismétlődik. Az ének utolsó versszaka amolyan vándorstrófa Kibéd népköltészetében. Más rabénekekhez, illetve betyárballadákhoz is hozzákapcsolják. Az ének dallama műzenei eredetű.

(Ráduly 1979: 129-130.)