Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

III. Új balladák

Jaj de széles, jaj de hosszú ez az út

Gyűjtő: Pozsony Ferenc

Gyűjtés ideje: 1978

Gyűjtés helye: Papolc

Közlő: Pozsony Ferenc

Közlés ideje: 1984

Megjelenés helye: Pozsony 1984: 219-220/121. sz.

Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Kocsis Károlyné, 63 éves

Szöveg

Jaj de széles, jaj de hosszú ez az út,
Amelyiken kilenc betyár elindult.
Mind a kilenc felpattan a lovára,
Beugrat a kocsmáros udvarába.

- Adjon Isten, kocsmáros úr, jó estét!
- Adjon Isten magiknak is szerencsét!
- Kocsmáros úr, ne kívánjon szerencsét,
Még ma este föld issza meg a vérét.

Kocsmáros úr beszalad a szobába,
A két kezét felvágja homlokára.
- Jaj Istenem, hogy kell nékem meghalni,
Hogy kell nékem kilenc árvát itt hagyni.

- Biri lányom, eredj le a pincébe,
Hozzál fel bort az aranyos iccébe.
- S nem kell nékem sem a söre, sem bora,
Csak a szívét tegye ki az asztalra.

Megjegyzés

121. A kiirtott kocsmároscsalád

Vargyas Lajos a múlt század második felében kialakult ponyvaballadák közé sorolta változatait. Mintegy 230 variánsa ismeretes. Összefoglaló munkájában Dálnokon és Sepsikőröspatakon jelzi előfordulását (1976. II: 614). Háromszéken a legritkább népballadák közé tartozik. Gyűjtőterületemen több változatot nem sikerült találni.

(Pozsony 1984: 270.)