Jáger Jóska
Fehér Sándor, 64 éves
Esteledik, alkonyodik,
Sűrű erdő sötétedik.
Abban van egy híres betyár,
Ki sok ember elébe áll.
Abban sétál Jáger Jóska,
Szembe jön rá Jáger Pista.
– Jáger Jóska, ne lőj agyon,
Pej paripám neked hagyom.
– Nem kell nékem pej paripád,
(hisz) Éngem egy ló nem réguláz*,
Kötőfékem harminchárom,
Mind telelopom a nyáron.
Kötőfékem mind egyforma,
Majd telelopom hajnalra.1
Jáger Jóska oly híres volt,
Még egy koporsója se volt.
Ott nyugszik a fold gyomrába,
Egy kis fekete bundába.
Ott nyugszik a föld gyomrába,
Egy kis fekete subába.2
* lekenyerez, kielégít
1. A dallam második felére énekli.
2. A szöveg két utolsó sorát a dallam második felére énekli.
62. Jáger Jóska
A feljegyzett változatból hiányzik a női ruhában történő rablás motívuma.
Vö.: Ortutay – Kriza, 209. sz.; Albert – Faragó, 112. sz.; Vargyas. 113/202. sz.
(Bura 1978: 209–210.)