Istenem, Istenem, áraszd meg a vizet
Lőrinc Györgyné Hodorog Luca, Klézse
1. Istenem, Istenem, áraszd meg a vizet,
Hogy vigyen el ingem apám kapujára.
2. Apám kapujára, anyám ajtójára,
Hogy lássák meg ők es, kinek adtak engem:
3. Nagy hegyi tolvajnak, cifra katonának,
Adtak vóna inkább disznók pásztorának,
4. Mert most es oda van vaskapu rontani,
Vaskapu rontani, örmén papot ölni.
5. Vaskapu rontani örmén papot ölni,
Egy pénzért, kettőért nem szán vért önteni.
6. Mert én úgy meguntam jó reggvel felkelni,
Jó reggvel felkelni s e patakra menni,
7. S e patakra menni, véreset sulykolni,
Véreset megmosni, s véreset sulykolni. –
8. Ő es csak úgy sír vala, úgy sírogat vala,
Né zajtón érkezik a nagy híres tolvaj.
9. – Eressz bé, eressz bé, te nagy híres kurva,
Eressz bé, eressz bé, te nagy híres kurva!
10. – Állj meg, gazdám, állj meg, csendes hites társam,
Hogy az én cipőmöt húzzam e lábamba. –
11. Erre a két szóra bérugá az ajtót,
Bérugá az ajtót, oda ő bémene.
12. Azt kérdi, azt kérdi: – Mét sírsz, asszony, mét sírsz?
Mét sírsz, asszony, mét sírsz, te nagy híres kurva?
13. – Nem sírok, nem sírók, gyermeket rengetek,
Gyermeket rengetek, cserefát égetek. –
14. Erre a két szóra: – Készülj, asszony, készülj,
Készülj, asszony, készülj a fejvevő székbe,
15. S e fejvevő székbe, s e búzamezőbe. –
Ő es csak elvivé a búzamezőbe.
16. S ott ő fejit vevé, s ott ő fejit vevé
S az ő asszonyának, s az ő asszonyának.
17. Sírogatni foga, csak úgy sírogatá –
– S az én gyermekemnek ki viseli gondját?
18. János, szolgám, János, viseljed jó gondját,
Viseljed jó gondját a jó gyermekemnek. –
19.S onnat hazatére s e nagy híres tolvaj,
S ott csak ő meghallá, gyermeke sír vala.
20. Gyermeke sír vala, szíve meghasada,
Erre sajnálásra ő es csak meghala.
A zsivány felesége
E balladatípus változatai az egész magyar folklórterületen, Dunántúltól egészen Moldváig előfordulnak (Vargyas 1976. II. 230. és 1979. 160.). Legkorábbi feljegyzését Petrás Incének köszönhetjük, aki Klézsén gyűjtötte össze (Domokos 1979. 1418-1419.). Veress Sándor Bogdánfalván bukkant rá (1989. 67-69.) Jagamaa János és Szegő Júlia egy-egy trunki változatát közölte (Jagamas 1984. 214-215. és Szegő 1988. 18. sz.). Lészpedi, pusztinai és trunki variánsait Faragó József tette közzé (Faragó - Jagamas 1954. 124-130.). Kallós Lészpedről, Bogdánfalváról, Lujzikalagorból és Klézséről közölt változatokat (1970. 129-142.). Szályka Rózsa szintén ismerte (Kallós 1973. 30-32.). Hodorog Lucától már megjelent egy variáns (Seres - Szabó 1991. 241-242.). Balladánk dallama megtalálható Seres - Szabó 89. sz. adatnál is (más szöveggel) szintén Hodorog Luca előadásában.
(Pozsony 1994: 251.)