Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Ifjú Mátyás Király
Gyűjtő:
Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje:
1956
Gyűjtés helye:
Klézse
Közlő:
Kallós Zoltán
Közlés ideje:
1971
Megjelenés helye:
Kallós Zoltán 1971: 335–339/108. sz.
Dallam
Szöveg
Ifjú Mátyás Király ullyan álmot látott:
Ivegablak alatt nagy hosszú almafa,
Nagy hosszú almának tizenkét szép ága,
Háromszáz levele, hatvanhat virágja.
Ifjú Mátyás király fennszóval kiájtá:
„Ha ezt fel nem fejted, neked fejed veszem.”
Ő es elfordula sirogatni foga.
„Mét sirc, mét keseregsz, lelkem, édes lyányom?”
„Hogyne keseregjek, hogyne sírjak, hogyne!
Ifjú Mátyás királly ullyan álmot látott:
Ivegablak alatt nagy, hosszú almafa,
Nagy hosszú almának tizenkét szép ága,
Háromszáz levele, hatvanhat virágja,
Ha ezt fel nem fejtem, fejemet leveszi.”
„Ne sírj, ne keseregj, lelkem, édes lyányom,
Lelkem, édes lyányom, menj el, mondd meg neki:
Nagy, hosszú almafa nagy, hosszú esztendő,
Tizenkét szép ága tizenkét szép hónap,
Háromszáz levele háromszáz mies nap,
Hatvanhat virágja hatvanhat vasárnap.”
Ifjú Mátyás királly fennszóval kiájtá:
„Szőjj te, lyányom, nekem három kenderfejből,
Három kenderfejből egy kendező-kendőt,
Egy sátorborítót, ebédelő ruhát.”
Ő még elfordula, sírogatni foga.
„Mét sírsz magad, mét sírsz, lelkem, édes lyányom?”
„Hogyne sírjak, hogyne, hogyne keseregjek:
Ne, mit mondott nékem ifjú Mátyás királly:
Ifjú Mátyás királly azt a törvént tette,
Hogy szőjjek én neki három kenderfejből,
Három kenderfejből egy kendező-kendőt,
Egy sátorborítót s ebédelő ruhát.”
„Semmi ez, semmi ez, lelkem, édes lyányom,
Menj el magad hozzá, mondd meg te nekije,
Hogy csánnyon ő neked két hollyagforgácsból
Két hollyagforgácsból esztevátát s vetőt,
S egy szóból megmondva, mi e szövőhöz kell.
Menj el, lyányom, menj el, menj el, mondd meg neki!”
Ifjú Mátyás királly nem lőn, mit feleljen,
Ifjú Mátyás királly fennszóval kiájtá,
Ifjú Mátyás királly fennszóval kiájtá:
„Nem kell nekem, nem kell e kendező-kendő,
E kendező-kendő, sem sátorborító,
Sem ebédlő ruha, csak kellesz te nekem.”
Megjegyzés
A csak Moldvából ismert ballada talányfejtő motívuma gyakori népmesei elem. Feltűnő volna, hogy éppen a moldvai csángóság körében maradt fenn egy ilyen, Mátyás király személyéhez fűződő történetet magába foglaló ballada, ha nem tudnók, hogy a folklórdarab eddig ismert változatainak lejegyzési helye, Klézse, hihetőleg a XVIII. század végétől Moldvába irányuló székely átvándorlók egyik legjelentősebb településhelye. Maga a talányfejtés motívuma európai elterjedtségű: megvan e motívum mások mellett például az angolban is.
Faragó—Jagamas 134—5. — Faragó, Jávorfa-muzsika 45—51. — Leader 346—7.
Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 633.)
Támogatók
Partnerek
