Horvát Jolán
Bandula László, 19 éves
Horvát Jolán bement a gőzmalomba,
Beléesett a gőzmalom dobjába.
A gőzmalom kettőt fordult s megállott,
Horvát Jolán piros vére mind elfolyt.
– Gyertek, lányok, tegyük fel a szekérre,
Vigyük el az édesanyja elébe.
Nyisd ki, anyám, fekete gyász-kapudot,
Halva hozzuk a te édes lányodot.
146–152. A malomba (cséplőgépbe stb.) esett leány. I–VII.
Az idősebbek Farkas Julcsa, a fiatalok pedig Horvát Jolán nevével éneklik. A faluban régóta ismert, ma már inkább a magyar ajkú cigányok éneklik. A fiatalok egy része a szövegeket könyvből ismeri. Íme, egy jellemző adat: „A szöveget egy könyvből tanultam, régi könyvből, hiányzott a táblája. A dallamra pedig nanyóm tanított meg 4-5 évvel ezelőtt” – mondta az egyik iskolás adatközlőm. A közölt dallamok közül a 148. és 150. sz. átmenetet képez a népdal és műdal között. Ezekhez a balladákhoz állnak közel a 151–152. sz. balladaváltozatok is, amelyek viszont nemrég honosodtak meg a faluban. „Bányavidéki emberektől tanoltuk, de szovátai emberek is énekelték” – mondta az egyik adatközlő. Az idősebbek jórészt már az unokáktól vették át. Főleg a fiatalok, a gyermekek kedvelik. Egységes dallammal, alig eltérő szöveggel éneklik őket.
A 148. sz. dallam tulajdonképpen a 119. sz. változata. Az énekes a szótagszámtöbblet következtében annak 2., 5. és 11. ütemét a következőképpen; 8. ütemét pedig a következőképpen: énekelte. A 10. ütem változata:
(Ráduly 1975: 188–189.)