Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

II. Betyár-, rab- és történeti énekek

Honnan jössz te oly leverten


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1857-02-00
Gyűjtés helye: Kisbún
Közlő: Olosz Katalin
Közlés ideje: 2015
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 367/179. sz.
Forrás:

Fodor István verseskönyvéből


Szöveg

1. Honnan jössz te oly leverten bús pajtás?
Miért sír egyik szemed jobban, mint a más?
Világosról hozom a nagy bánatot,
Ott a magyarnak egy mély sír ásatott.

2. Újaradon szépen szól a nagy bánda,
Világoson homályba borult hangja.
Világoson raktuk le fegyverünket,
Mert Görgei eladta nemzetünket.

3. Kossuth lova megérdemli a zabot,
Négyszer kerülte meg Magyarországot .
Ötödször is körülkerülte volna,
Ha Görgei huntzfut vezér nem volna.

4. Kossuth Lajos béfogatta hat lovát,
Felültette feleségit s inasát,
S leereszté kocsijának firhangját,
S abba vitte el a magyar koronát.

5. Jaj, Istenem, hogy kell elmasérozni,
Mert Görgei el akar veszeszteni.
Most nyílik a szelíd róza[!] bimbója,
Ki van dugva nemzetünk lobogója,
Sok ifjú felesküvék alája.



Megjegyzés

179. Honnan jössz te oly leverten (Kisbún)
Lelőhely: AKKvár–MsU 1211/I: 38. Fodor István kézírása.
 A 176. szám alatt közölt változat mellett, Fodor István énekeskönyve megőrizte a „világosi dalnak” egy másik, nem szokványos változatát is. Ebben a változatban a világosi események taglalása az első két strófára zsugorodott, a történeti ének további része a fegyverletétel következményeit idézi fel. Az utolsó három sor véletlenszerűen csapódhatott az ének végéhez, mert azok a szabadságharc felívelő szakaszának hangulatát idézik.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 722-723.)