Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

II. Betyár-, rab- és történeti énekek

Honnan jössz te oly leverten

Gyűjtő: ismeretlen

Gyűjtés ideje: 1860

Gyűjtés helye: Kolozsvár

Közlő: Olosz Katalin

Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 365-366/177. sz.

Forrás:

Ürmössy Kálmán énekgyűjteményéből

Szöveg

1. Honnan jössz te oly leverten, bús pajtás?
Mért sír egyik szemed jobban, mint a más?
És arcidon mért látni oly bánatot,
Mintha elmúlt volna minden jó napod?

2. Sírok pajtás, sírni fogok örökre,
Míg élni hagy a jó Isten kegyelme.
Világosról hoztam e nagy bánatot,
Mert hazámnak ottan mély sír ásatott.

3. A temetés roppant volt és nagyszerű,
Százezernél is több volt a keserű.
A nap éppen akkor alkonyodott volt
És az egész sík magyar föld vérben volt.

4. Mintha sírt volna maga az Isten is,
Hogy nem maradt a földön egy magyar is.
Ezt jóságos Isten, azért elnézted,
A szép magyar hazát veszni engedted?

Megjegyzés

Érdekes a különböző változatokból figyelemmel kísérni, hogy keletkezése idején, a forradalom után következő években egyre nőtt a költemény; míg az 50-es évek közepén apadni kezd, s a 60-as évekre immár a legtöbb strófáját elvesztette.
Egy 1854-ben Sepsikőröspatakon följegyzett változatból még a következő sorokat tartom érdemesnek közölni:

Sírjál pajtás, hogy születtél magyarnak,
Könnyeid el soha ne apadjanak:
Meglett Világoson a nagy temetés,
Kétszázezer szemből jött a könnyezés.

(Kanyaró 2015: 366.)

177. Honnan jössz te oly leverten (Kolozsvár)
Lelőhely: EA 2276: 248. lap, 187. sz. Ismeretlen kéz írása.

177.1. A vers eredeti lejegyzése: AKKvár–MsU 1403: 75–75^v/103. sz. Ürmösi Kálmán kézírása. – Kanyaró a vers első sorában megváltoztatta a szórendet: Honnan jössz oly leverten te, bús pajtás helyett a megszokott, általánosan használt kezdősort írta.
Az Ürmössy Kálmán énekeskönyvében talált változatból Kanyaró arra következtetett, hogy az ének a hatvanas évekre „legtöbb strófáját elvesztette”. A későbbi kéziratos énekeskönyvek és gyűjtések – amint azt az előbbi (176. sz.) változat jegyzetében elmondtuk – azt igazolják, hogy a „világosi ének” többnyire alig variálódó, stabil szövegszerkezetként került feljegyzésre a 19. század utolsó harmadában. Ritkábban azonban az is előfordult, hogy az Ürmössy Kálmán változatához hasonló rövid szöveget rögzített a gyűjtő, mint amilyen a 178. szám alatt következő medeséri változat.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 722.)