Holmodi Zsuzsánna
– Virágom, virágom, virágszál leányom!
Csináltattam néked aranyos félvállat:
Mi az oka annak, hogy szűkülni kezdett?
– Anyám, édesanyám, annak az az oka:
Szabó nem jól szabta, én meg nem jól varrtam.
– Kocsisom, kocsisom, édes felajtárim!
Fogjátok, fogjátok én gyászos lovaim:
Vigyétek, vigyétek Holmodi Zsuzsánnát,
A rózsamezőbe, a fővévő helyre!
– Menjetek, menjetek Holmodi Mihályhoz,
Holmodi Mihályhoz, Gyöngyvárnak urához.
Mondjátok, mondjátok: jöjjön már, jöjjön már,
Mert hamar, ha nem jön, életben sem talál.
– Jó napot, jó napot, Holmodiné asszony!
Hol vagyon, hol vagyon Holmodi Zsuzsánna?
– Elküldtem, elküldtem virágos kertjibe,
Rózsavirág szedni, magát mulatozni.1
– Jó napot, jó napot, te kis kertészlegény!
Hol vagyon, hol vagyon Holmodi Zsuzsánna?
– Nem volt itt, nem volt itt tegnap déltől fogva.
– Jó napot, jó napot, Holmodiné asszony!
Hol vagyon, hol vagyon Holmodi Zsuzsánna?
– Elküldtem, elküldtem a Tisza partjára
Aranyhalat fogni, magát mulatozni. –
– Jó napot, jó napot te kis halászlegény!
Hol vagyon, hol vagyon Holmodi Zsuzsánna?
– Tegnap délkor itt volt aranyhalat fogni,
Aranyhalat fogni, magát mulatozni. –
– Jó napot, jó napot, Holmodiné asszony!
Hol vagyon, hol vagyon Holmodi Zsuzsánna? ||
– Istenem, istenem, szerelmes istenem!
Mi tűrés-tagadás: már meg kell vallanom:
Elküldtem, elküldtem a rózsamezőre,
A rózsamezőre, a fővévő helyre.
– Jó napot, jó napot, te fővévő hóhér!
Hol vagyon, hol vagyon Holmodi Zsuzsánna?
– Itt fekszik, itt nyugszik: itt fejét vétették.
– Ha neki vettétek, vegyétek nékem is:
Testem a testével egy sírba’ nyugodjon;
Vérem a vérével egy patakba folyjon!
1. Így is éneklik: magát mulattatni
Egyike legelterjedtebb népballadáinknak. Változatait lásd: Népkölt. Gyűjt. I. 162–172, II. 3–6, III. 419–420. Ez utóbbit Kriza a Fővárosi Lapok 1864. évfolyamában is bemutatta, honnan Greguss Ágoston a balladáról írt könyvében, mint legkitűnőbb népballadánkat méltatta. A fennebb bemutatott változat édes testvére Kriza közlésének, csakhogy első része teljesebb, a második rész helyenként szebb és sehol sem tökéletlenebb amannál. Figyelmet érdemlő a Szabó Samu székelyföldi csonka variánsával való rokonsága is, csakhogy abból a kezdő sorokon kívül az egész első rész elveszett. (Lásd Népkölt. Gyűjt. I. 169–170.) – A ballada tárgyára vonatkozó adatokat lásd Népkölt. Gyűjt. I. 559–560. Feltűnő e balladákban a Gyöngyvár, Gyöngyvári név, mi talán a mese idegen voltára mutatna. A Holmodi, Homlodi, Hollodi, Hajadon nevek pedig talán a Halmágyi régi jó magyar név elrontásai lehetnek.
(Kanyaró 2015: 223.)
74. Holmodi Zsuzsánna (Szentgerice)
Lelőhely: EA 2276: 30–31. lap, 15. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.
A változatnak sem az eredeti lejegyzését, sem másolatát nem találtuk a Kanyaró-hagyatékban.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 639.)