Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Ha nem hiszed, hogy katona vagyok én
Gyűjtő:
Rédiger Ödön
Gyűjtés ideje:
1896. július vége–augusztus eleje
Gyűjtés helye:
Szabéd
Közlő:
Olosz Katalin
Megjelenés helye:
Kanyaró 2015: 381/194. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
özv. Dimény Mózesné Szabó Anna, 69 éves
Szöveg
1. Ha nem hiszed, hogy katona vagyok én,
Majd meghiszed, mikor masírozok én.
Kék atilla szorítja a mejemet,
Rezes csákó nyomja az én fejemet.
2. Jaj, be szennyes a kend inge, gagyája,
Elszennyezte a krakkói stokházba.
Mosd ki, rózsám, ingem, gagyám fehérre,
Hónap visznek az agyitor elébe.
3. Én bémenék az agyitor házába,
Leborulék törvényszék asztalára,
Vasas lábam keservesen csörgetem,
Jaj, Istenem, most végzik a törvényem.
4. Én kimenék az agyitor házából,
Elbúcsúztam a széjes ez világtól.
Trombitásim, három rőföst fújjatok!
Jaj, Istenem, hónap ingem akasztnak!
Megjegyzés
194. Ha nem hiszed, hogy katona vagyok én [Váradi ] (Szabéd)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 18. csomag. (Rédiger Ödön gyűjtése, 1896. szeptember 14. 2. sz. dal)
Rédiger Ödön kézírása. – A szabédi változatban a balladahős nincs megnevezve, ennek ellenére biztosra vehető, hogy a Váradiról szóló balladát rögzítette Rédiger Ödön, mert Erdélyben jellegzetesen Váradi József tragikus történetének megörökítésére állandósult a három utolsó strófa.
A millenniumi gyűjteménybe nem kerülhetett be ez a ballada, mert Rédiger Ödön később, 1896 nyarán gyűjtötte. Kanyaró azonban a későbbiek során sem tekintette balladának: nem készített róla másolatot, és a 20. század eleji közleményébe sem vette fel. (Vö. KANYARÓ Ferenc 1909: 336–338.) Egy lábjegyzetében azonban „katonaénekké lett változat”-ként utalt a szabédi szövegre. (Lásd KANYARÓ Ferenc 1909: 337/2. sz. lábjegyzetet, illetve e fejezet 196. számú szövegéhez fűzött második lábjegyzetet.)
Váradi József az 1848/49-es szabadságharc bukása után, a Makk-féle összeesküvés résztvevőjeként 1852–53-ban szervező munkát végzett Háromszéken és Erdővidéken egy újabb felkelés előkészítésére és kirobbantására. Az osztrák hatóságok elfogták, és 1854. április 29-én Sepsiszentgyörgyön kivégezték. A mozgalom történetéről és a Váradi elfogatását és halálát megörökítő ballada változatairól lásd ALBERT Ernő 1996. Albert Ernő monografi kus közleménye nem tartalmazza a ballada szabédi változatát, mert az csak 2009-ben látott nyomdafestéket. A Váradi-balladáról lásd még: OLOSZ Katalin 2015.
194.1. A ballada nyomtatásban: KANYARÓ Ferenc–RÉDIGER Ödön–OLOSZ Katalin 2009: 75/15. sz. és 164–165/15. sz.).
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 728.)
Támogatók
Partnerek
