Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Ha nem hiszed, hogy katona vagyok én


Gyűjtő: Rédiger Ödön
Gyűjtés ideje: 1896. július vége–augusztus eleje
Gyűjtés helye: Szabéd
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 381/194. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

özv. Dimény Mózesné Szabó Anna, 69 éves



Szöveg

1. Ha nem hiszed, hogy katona vagyok én,
Majd meghiszed, mikor masírozok én.
Kék atilla szorítja a mejemet,
Rezes csákó nyomja az én fejemet.

2. Jaj, be szennyes a kend inge, gagyája,
Elszennyezte a krakkói stokházba.
Mosd ki, rózsám, ingem, gagyám fehérre,
Hónap visznek az agyitor elébe.

3. Én bémenék az agyitor házába,
Leborulék törvényszék asztalára,
Vasas lábam keservesen csörgetem,
Jaj, Istenem, most végzik a törvényem.

4. Én kimenék az agyitor házából,
Elbúcsúztam a széjes ez világtól.
Trombitásim, három rőföst fújjatok!
Jaj, Istenem, hónap ingem akasztnak!



Megjegyzés

194. Ha nem hiszed, hogy katona vagyok én [Váradi ] (Szabéd)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 18. csomag. (Rédiger Ödön gyűjtése, 1896. szeptember 14. 2. sz. dal)
 Rédiger Ödön kézírása. – A szabédi változatban a balladahős nincs megnevezve, ennek ellenére biztosra vehető, hogy a Váradiról szóló balladát rögzítette Rédiger Ödön, mert Erdélyben jellegzetesen Váradi József tragikus történetének megörökítésére állandósult a három utolsó strófa.
 A millenniumi gyűjteménybe nem kerülhetett be ez a ballada, mert Rédiger Ödön később, 1896 nyarán gyűjtötte. Kanyaró azonban a későbbiek során sem tekintette balladának: nem készített róla másolatot, és a 20. század eleji közleményébe sem vette fel. (Vö. KANYARÓ Ferenc 1909: 336–338.) Egy lábjegyzetében azonban „katonaénekké lett változat”-ként utalt a szabédi szövegre. (Lásd KANYARÓ Ferenc 1909: 337/2. sz. lábjegyzetet, illetve e fejezet 196. számú szövegéhez fűzött második lábjegyzetet.)
 Váradi József az 1848/49-es szabadságharc bukása után, a Makk-féle összeesküvés résztvevőjeként 1852–53-ban szervező munkát végzett Háromszéken és Erdővidéken egy újabb felkelés előkészítésére és kirobbantására. Az osztrák hatóságok elfogták, és 1854. április 29-én Sepsiszentgyörgyön kivégezték. A mozgalom történetéről és a Váradi elfogatását és halálát megörökítő ballada változatairól lásd ALBERT Ernő 1996. Albert Ernő monografi kus közleménye nem tartalmazza a ballada szabédi változatát, mert az csak 2009-ben látott nyomdafestéket. A Váradi-balladáról lásd még: OLOSZ Katalin 2015.

194.1. A ballada nyomtatásban: KANYARÓ Ferenc–RÉDIGER Ödön–OLOSZ Katalin 2009: 75/15. sz. és 164–165/15. sz.).

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 728.)