Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Ha bemegyek Szeredába


Gyűjtő: Albert Ernő
Gyűjtés ideje: 1971-05-16
Gyűjtés helye: Csíkdánfalva
Közlő: Albert Ernő
Közlés ideje: 2004
Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 165/70. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Szabó Ferencné Both Ilona, 36 éves



Szöveg

Ha bemegyek Szeredába,
A törvényszék szobájába,
Ott látok sok urat ülni,
Azok fognak elítélni.

Elítélnek sok időre,
Kerek három esztendőre.
Megírom a jó anyámnak,
Küldjön ruhát a lányának.

El is jött a civil ruha,
Siratja az édesanyja,
Sirathassa jajszóval is,
Egy lánya volt, rab lett az is.

― Anyám, anyám, édesanyám,
Jőjön, nézze meg a cellám!
Csupa vasból a nyoszolyám,
Itt halok meg, édesanyám!

Ha itt meg találok halni,
Ki fog engem megsiratni?
Megsirat az én jó anyám,
Aki gondot viselt reám.

Erdő, erdő, sűrű erdő,
Közepében rabtemető,
Közepében, halálmadár,
Egyik sírról a másra száll.

Erdő, erdő, de magas vagy,
Szülőföldem de messze vagy.
Azt az erdőt levághatnám,
Szülőföldem megláthatnám.

Anyám, anyám, édesanyám,
Mennyit gondolok én terád.
Nem süt rám a napsugára,
S nem láthatom édesanyám.

Ha majd egykor kisüt a nap,
Sötét felhők eloszlanak,
Megnyílnak a börtönajtók,
Hazafelé visz az utunk.



Megjegyzés

  Faragó József megállapítása, hogy a rabénekek legalább három rétege keveredik. A legrégebbiek a klasszikus balladákkal egy időben keletkezhettek, a későbbiek a betyárballadákkal rokoníthatók, azt követően egyike-másika a betyárvilág letűnte utáni időszakra utal.
  A különböző típusú rabénekek sokaságából Vargyas Lajos 403 változat szövegét vizsgálta (II. 1976. 714–744.), azzal a megjegyzéssel, hogy ez a költészet a magyar parasztság alkotása, az emberi szervezkedések, a lázadás, a kegyetlen büntetés, a fájdalom megszólaltatása.
  Néhány újabb kiadványban található rabénekek:
  1–13. Albert Ernő-Faragó József 1973. 166–176:77–89.; 14–34. Adatok: 481:466–473.; 35. Jagamas JánosFaragó József 1974. 220:216.; 36–59. Ráduly János 1975. 84–98: 46–69.; Adatok: 60–64. Uo. 165–166:160–165.; 65–72. Ráduly János 1979. 78–84:19–26.; 73–76. 109–111:75–78.; Adatok:77–80. Uo. 183:293–296.; 81–84. Ág Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 307–311:37.a.,b.,c.,d.; Adatok:85–88. Uo. jegyzetek.; 89–119. Uo. Utalás 31 adatra.; 120–133. Pozsony Ferenc 1984. 166–174:65–78.; Adatok: 134–151. Uo. 242:264.; 152–158. Albert Ernő 2000. 57–62:21–27.; 159–160. Uő. 2001. 39–40:13–14.; 161. Sebestyén Dobó Klára 2001. 196:172.
  A felsorolt adatok különböző típushoz tartozó énekekre vonatkoznak. Az említett 403 lelőhelyet újabb 161-el bővítik, így összesítve 564 változat adatait soroltuk fel.
  A 71. számú változat éneklésekor Both Amália 1952-ben elmondotta, hogy ez az ének egy csángólányról szól, akit a csíkszeredai börtönbe 1945-ben zártak, mert lakásukon fegyvert találtak. „Ő nem volt hibás - mondotta -, csak reafogták. Valaki úgy tette oda”. Az énekes a 72. számúhoz azt fűzte: „A férjem volt a bátyjával bezárva, s ott tanolták a fegyházban. Aztán úgy átformálták”.

(Albert Ernő 2004: 317-318.)