Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Gyula és Eleonóra
Gyűjtő:
ismeretlen
Gyűjtés ideje:
19. század második fele
Gyűjtés helye:
ismeretlen
Közlő:
Olosz Katalin
Megjelenés helye:
Kanyaró 2015: 337-338/149. sz.
Forrás:
Datálatlan, névtelen énekeskönyvből [19. század második fele]
Szöveg
1. – Gyulám, Gyulám, eggyé nem lehetünk,
Már e földön nincs ahhoz reményünk,
Te gróf fia, én szegény pap lánya,
Reménységem szívedet kívánja.
2. – Elenóra, esküszöm az égre,
Hogy a tiéd lészek mindörökre.
Atyám, anyám érted megvetettem,
Az egektől csak szívedet kértem.
3. – De mit sem ér, ha egymást szeretjük,
Ha egymásé soha nem lehetünk.
– Lórám, Lórám, esküszöm az égre,
Hogy a tiéd lészek mindörökre.
4. El kell mennem a török csatába,
Itt kell hagynom téged, te kislányka.
– Gyulám, Gyulám, azt már nem hihetem,
Hogy te elmenj, az is lehetetlen.
5. Ha te elmégy a török csatába,
Meggyászollak fekete ruhába:
Felöltözöm földig gyászruhába,
Úgy állok ki veled a csatába.
6. – Hogyha halva elhozzák testemet,
Édes Lórám, vegyed hű szívemet.
Mondd meg akkor az édesapámnak:
Választhat már gazdag lányt fiának.
7. – Gyulám, Gyulám, életem reménye,
Nálad nélkül nincs a napnak fénye.
Zöld koszorú fejemet borítja,
Szörnyű bánat szívemet szorítja.
8. Elenóra testét Gyulájának
Nemsokára elhozá magának.
Koszorúzott fővel ráborula,
Gyenge szíve megrepedt s kimúla.
Megjegyzés
149. Gyula és Elenóra (H. n.)
Lelőhely: AKKvár–MsU 1078: 16v–17/25. sz.
149.1. A datálatlan és névtelen énekeskönyvben a vers így szerepel:
1. Gyulám Gyulám egyé nem lehetünk
Máre földön nincs ahoz reményünk
Tegrof fia én szegény pap lánya
Reménységem szivedet kívánja.
2. Elenora esküszöm az égre
Hogy a tiéd lészek mind örökre
Atám anyám érted meg vetetem
Azegektöl csak szívedet kértem.
3. Demitisér ha egymást szeretjük
Haegy másé soha nem lehetünk
Lorám Lorám esküszöm az égre
Hogy atiéd lészek mínd örökre ||
4. Elkel menem atörök csatába
Itkel hagynom téged tekis lányka
Gyulám Gyulám azt már nem hit hetem
Hogy teelmenj az is lehetetlen.
5. Hate elmégy atörök csatába
Meg gyászolak fekete ruhába
Felöltözöm földig gyasz ruhába
Ugy álokki veled a csatába.
6. Hogyha halva elhozák testemet
Édes Lorám vegyed hű szivemet
Mond meg akor az édes apámnak
Választhat már gazdag lányt fiának.
7. Gyulám Gyulám életem reménye
Nálad nélkül nincs a napnak fénye
Zöld koszoru fejemet borítja
Szőrnyü bánat szivemet szoritja
8. Elenora testét Gyulájának
Nem sokára elhozá magának
Koszoruzot fővel ráborula
Gyenge szive meg repet s kimula.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 709-710.)
Támogatók
Partnerek
