Gyula Bandi
ismeretlen
1. Tisza -Duna lefolytában egy város,
Abban lakik Gyula Bandi mészáros.1
Tizenhárom évig élt már párosan.
Szeretett egy özvegyasszonyt titkosan.
2. Arra kérte a szép asszony sokára:
– Vess kötelet feleséged nyakára!
Gyula Bandi megy korcsmából részegen,
Felesége várja otthon szívesen.
3. – Gyere Bandi, készen van a vacsora.
– Nem kell nékem a vacsorád, te kutya!
– Engedj meg te, kedves férjem, most egyszer,
Megcsókollak tizenháromezerszer.
4. Gyula Bandi nem keresett kötelet,
Selyemkendőt font össze kötél helyett.
Aztat tette felesége nyakára,
Fel is húzta a mestergerendára. ||
5. Gyula Bandi felszántatott egy pusztát,
Vetett belé piros pünkösdi rózsát.
Vetett belé piros pünkösdi rózsát,
Négy szélire sárga teljes violát.
6. Négy széliben a viola nyíldogál.
Közepében Gyula Bandi sírdogál.
– Jaj istenem, én istenem, mit tettem?
Feleségem egy asszonyért megöltem.
7. Szépen szól a szentiványi cimbalom,
Halva fekszik az én kedves galambom.
Szépen hallszik a gyászkocsi zúgása,
Mikor megy a Dunán Pestről Budára.
8. Abban viszik feleségem, gyermekem.
Nekem pedig sötét tömlöc a helyem.
1. E két sor átvételnek látszik Virág János udvarhelyszéki balladából. Lásd Vadrózsák, 51–52. és M. Népkölt. Gyűjtemény, III. 99–100. l.
Harmadik és legteljesebb változata e ballada Gyula Bandinak, kit Gyuri Bandi néven már Erdélyinél (M. Népdalok és Mondák, I. 379–80. l.) megtalálunk. Második, ezeknél rövidebb változatán alapszik Abonyi Lajos népszínműve: A betyár kendője (Lásd Budapesti Hírlap, 1898. 115. sz.). Egy marosvásárhelyi változat négy sorba összevonja az egész balladát:
Jaj, istenem, be nagyot cselekedtem,
Feleségem egy kislányért megöltem. ||
Feleségem viszik a temetőbe,
Engem pedig az aradi börtönbe.
Tarcsafalván pedig az 5. és 6-dik versszak tartalmával rokon népdalt énekelnek:
Felszántottam a gyulai 1 nagy utcát
Vettem2 belé piros pünkösti rózsát.
A két szélén két szép rózsa nyíldogál,
Közepében két szép leány sírdogál.
1. Gyula Bandira emlékezés ez?
2. Székelyesen: vetettem
(Kanyaró 2015: 554–555.)
360. Gyula Bandi (Torda)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 18. csomag [Bűntény- és betyárballadák Kanyaró Ferenc másolatában, 4–5. lap] Kanyaró Ferenc kézírása. A ballada után következő magyarázat lelőhelye: AKKvár–MsU 2105: 99–100. lap. (A Pápainé c. ballada leleszi változatához – 330. sz. – kötötték be.)
360.1. „Biztonsági másolat”: AKKvár–MsU 2105: 385–386. lap. Ismeretlen kéz írása.
360.2. A ballada nyomtatásban: KESZEG Vilmos 2004: I. 270/44. sz.; II. 382/44. sz. A gyűjtés helyéül Keszeg Vilmos Kercsedet nevezi meg, a forrásul megjelölt levéltári csomagban (18. csomag) viszont az a tordai változat szerepel, amelyet főszövegben közlünk. A két szöveg, egyébként, szóról szóra megegyezik egymással (beleértve Kanyaró jegyzetét is), elírásról lehet tehát szó az Aranyosszék népköltészetében.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 803.)