Györke János
ismeretlen
1. Hallották-e, hogy Szotyorban mi történt?
Ezt a szegény Győrke Jánost megölték.
Vérét vették, mint a fogolymadárnak,
Illyefalvi Györke János fiának.
2. Tíz órakor Gyulafalván kávézott,
Tizenegykor piros vére kiomlott.
Piros vérét a hóba eresztették,
Gyönge testét künn a hóra letették.
3. Nyisd ki anyám, tulipántos kapudot,
Halva hozzák a legszebbik fiadot.
Arca sárga, mert mind kifolyt a vére,
Zsófi Gyuri kést ütött a szívébe.
4. A brassai börtönajtó de sárga,
Oda vagyon Zsófi Gyuri bezárva.
Kívül sárga, belül pedig fekete…
A jó Isten ne hozza ki belőle!
A ballada hősei szekeres emberek. A 80-as években már énekelték. Ekkor támadtak egymásra, mikor még a vicinalis nem vette el a Gyulafalvára járó deszkás szekeresek kenyerét. Zsófi Gyuri ma búzabellér Szotyorban.
A két első versszak a Butyka Imre csendőrről készült udvarhelyszéki balladára emlékeztet.
(Kanyaró 2015: 562.)
370. Györke János (Laborfalva)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 40. csomag. Kanyaró Ferenc másolata jegyzettel.
370.1. A ballada eredeti szövege: AKKvár–MsU 2293: 84–84v. Bedő Ferenc kézírása. („Lemásolta Bedő Ferenc”) – Két szó kivételével Kanyaró pontosan másolta le az eredeti lejegyzés szövegét.
Eltérések:
2. versszak második sorában: Tizenegykor piros vére megindult kiomlott
4. versszak utolsó sorában: A jó Isten ne hozzon hozza ki belőle!
A ballada után Bedő Ferenc ceruzával írt jegyzete következik:
„A ballada hősei szekeres emberek voltak. Körülbelül az 1880-90-es években történt, mert 90 tájt indult meg a vicinális Háromszéken, mely elvette a Gyulafalvára járó deszkások (szekeresek) kenyerét. Gyermekkoromban én is énekeltem.|| Zsófi Gyuri ma is él Szotyorban. Búzabellér.”
370.2. „Biztonsági másolat”: AKKvár–MsU 2105: 403–404. lap. Ismeretlen kéz írása.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 808.)