Györgyi és Ilona
Lőrinc Györgyné Hodorog Luca, Klézse
1. Ideki a kertbe s e nagy körtefa alatt,
Ott sírogat vala Györgyi Ilonával.
2. Györgyi teli könyvel Ilonának mondja:
– Tudd meg, Ilonecska, hogy én hónap menek,
3. Hogy én hónap menek, hogy legyek katona,
De nem sok üdőre, három esztendőre.
4. Tudod-e, Ilonecska, ha meg nem vársz te ingem,
Zisten engedje meg, Zisten engedje meg,
5. Mikor hazajövök, a szép két kapudot,
A nagy kapuidot végre nyitva lássam,
6. S a te udvarodot kiseperve lássam,
Apádat s anyádat a fejednél lássam,
7. Apádat s anyádat sírogatva kapjam,
Papat s e diákat én melletted lássam.
8. – Tudod-e, Györgyike, mit mondok én neked,
S e három esztendő az csak sok szép idő.
9. – Hallod-e, Ilona, megmondtam én neked,
Megmondtam én neked, téged hogy kapjalak.
10. Györgyike elmene, s elment katonának,
S mikor hazajöve, éppen úgy találta:
11. S a léces kapuit ő kinyitva látta,
S a kerek udvarát kiseperve kapta,
12. Papot s a diákot a fejinél látta,
Apját, édesanyját sírogatva látta.
Dallama a 8. sz. dallamára.
Az esküvőre hazatérő kedves
Csak Moldvából kerültek elő variánsai (Vargyas 1976. II. 397.). Míg Vargyas Lajos francia eredetű réteghez sorolja (1960. 214. és 1976. II. 397.), addig Faragó József Györgyi és Ilona balladáját határozottan huszadik századi román eredetű, Titi és Elena románcából keletkezett rétegbe sorolta (Faragó 1963. 191-213. és 1977. 532-533.). Veress Sándor Trunkon találta meg (1989. 99.). Kallós Zoltán lészpedi, rácsilai, lujzikalagori változatait közölte (1970. 355-366.) Faragó József lészpedi és trunki variánsait tette közzé (Faragó - Jagamas 1954. 149-151.). Egy Háromszéken gyűjtött töredékes ballada szövegében hasonló átokmotívumra bukkantunk (Pozsony 1984. 114-115.). Adatközlőnk a ballada szövegét a 8. számú dallamára énekelte.
(Pozsony 1994: 252.)