Győrbíró Áron

ismeretlen

„Ez a Győrbíró Áronyé

1. Árony, Árony, mit gondoltál,
Mikor a vízre indultál?
– Én egyebet nem gondoltam:
Szerencsétlen fiú voltam.

2. A folyóba béhajtottam,
Két kerekemet megmostam;
Mikor harmadikhoz fogtam,
Életemtől megfosztódtam.

3. Feketeügy nagy mélysége
Győrbíró Árony ’jettsége1
Nincs a víznek rokincája2
Ott volt neki a halála.

4. Édesanyám, ne sirasson,
Értem könnyet ne hullasson;
Mert megsirat az én mátkám,
Az én Pünkösti Márikám.3

5. Most viszik az ablak alatt,
Minden ember könnyet hullat.
Bár csak engem vinnének ki,
Úgy se sirat engem senki!4

1. Jettség: ijedtség, jedni: ijedni
2. Rokinca: rakonca. Ami a vizet megfékezze. Vesd össze: rakoncátlan folyó.
3. Ez a versszak Győrbíró és Bíró (= Győrbíró) Áron más két balladájában is benne van. Lásd Arany–Gyulai: Népkölt. gyűjt. III. 36–38. l. Én a fennebb közölt változatot Erdélyi Lajos kartársam baráti szívességének köszönhetem, kinek értesítése szerint a Győrbíró Áron szomorú esete a hatvanas évek végén történt Uzonban .
4. A befejezést Petőfi egyik dalából kölcsönözték.

(Kanyaró 2015: 459.)

278. Győrbíró Áron (Uzon)
Lelőhely: EA 2276: 149. lap, 97. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.

278.1. A ballada eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 40. csomag. – A balladát valójában nem Erdélyi Lajos jegyezte le, ő csak közvetítette Kanyaróhoz a Bodali F. Mihály által lejegyzett szöveget. Kanyaró hagyatékában megtalálható az a levél, melynek kíséretében Bodali elküldte Erdélyi Lajosnak a gyűjtött dalokat. Erdélyi Lajos nem másolta át a szövegeket, hanem a levéllel együtt Bodali kézírásában továbbította Kanyarónak.
 A kettőbe hajtott ívlap első oldalán található a levél (szövegét lásd a 64. számú ballada jegyzetében), a 2–3. oldalon Ez a Györbíro Áronyé címen a Vízbe fúlt legény balladája, a 3–4. oldalon egy öngyilkos leányról szóló ballada (Ez a Jakab Rozsáé), a 4. oldalon pedig A szarka dala címen egy ének, melyhez rövid magyarázatot is fűzött Bodali F. Mihály: „Itt egy rövid harmadikot is le irok amit ugy hallottam Ilyefalván történt vagy csak hogy ott kezdték hogy volt egy embernek egy szarkája és meg doglött és ez az ember a fiával el temette így hangzik”
 A Győrbíró Áron ról szóló ballada szövege Bodali F. Mihály lejegyzésében (felső indexben Kanyaró módosításaival).

Árony, árony mit gondoltál
Mikor a vizre indultál
Én egyebet nem gondoltam
Szerencsétlen fiu voltam
^{A folyóba béhajtottam} _{[Kanyaró betoldása]}
Két kerekemet megmostam
Mikor harmadikhoz fogtam
Életen töl meg fosztodtam

Fekete ügy nagy mélysége
Györbiro Árony nagy jedsége
Nem volt ^Nincs a viznek rokinczája
ott volt neki a halála

Édes anyám ne sirasson
Érten kőnyet ne hullasson
Mert meg sirat az én mátkám
Az én Punkösti Márikám

Most viszik az ablak alatt
Minden ember könynyet hullat ||
Bár csak engem vinnének ki
Ugy se sirat engem senki.

278.2. Nyomtatott változata: KANYARÓ Ferenc 1909: 340. Ugyanaz a szöveg, mint az EA 2276-ban, de részben hiányoznak, részben pedig mások Kanyaró Ferencnek a balladához fűzött jegyzetei. Itt csupán a rokinca szót értelmezi („erősség, ami föltartóztasson; M. Népkölt. Gyűjt. III. 93.) s megnevezi a ballada leíróját és továbbítóját: „A hatvanas években már énekelték. A múlt évtized elején Bodali Mihály írta le Erdélyi Lajos tanárnak, kinek szívességéből közölhetem. A befejező szak Petőfi től való puszta átvétel, melynek szubjektív hangja nem illik a balladába.”

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 760–761.)