Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyvirág
Tasnádi Andrásné Borbély Etelka, 60 éves
Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyvirág, a legszebbik ága,
Kérek néked egy nemest, elmensz-é hozzája?
Jaj, anyám, a nemes, olyan mint egy tál leves,
Nem biz, nem biz, nem biz én, nem megyek hozzája.
Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyvirág, a legszebbik ága,
Kérek néked egy kovácst, elmensz-é hozzája?
Jaj, anyám, a kovács, keze-lába kalapács,
Nem biz, nem biz, nem biz én, nem megyek hozzája.
Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyvirág, a legszebbik ága,
Kérek néked egy juhászt, elmensz-é hozzája?
Jaj, anyám, a juhász, a bundáján kullancs mász,
Nem biz, nem biz, nem biz én, nem megyek hozzája.
Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyvirág, a legszebbik ága,
Kérek néked egy parasztot, elmensz-é hozzája?
Jaj, anyám, a paraszt, mindig jó búzát arat,
El biz, el biz, el biz én, elmegyek hozzája.
35–36. A válogatós leány
A Balladák könyve jegyzeteiben Szabó T. Attila azt írja az Az kell, anyám, az kell kezdetű balladás dalról, hogy ez távoli, elnépiesedett változata egy valószínűleg Németországból bekerült német, illetőleg latin eredetű diákéneknek.
A Szatmár vidékén feljegyzett négy balladában a választott személy nem a diák, hanem a paraszt, illetőleg a cigány. Ennek alapján a diák dicsérete, helyett alkalmasabbnak találtuk A válogatós leány típuscímet. Szaniszlói adatközlőnktől, Poszet Istvánné Kovács Annától a ballada románváltozatát is lejegyeztük.
A 35. sz. balladát a 36. sz. dallam változatára éneklik.
Vö.: Kálmány, 13. sz.; Faragó – Jagamas, 87–89. sz.; Szegő – Sebestyén, 72. sz.; Domokos – Rajeczky, 4. a. sz.; Kallós, 259. sz.
(Bura 1978: 205.)