Göndör Lidi
ismeretlen
1. Göndör Lidi bement a nagy malomba,
Rálépett a nagy malomkő dobjára.
A nagy malom azonnal meg is állott,
Göndör Lidi piros vére kiomlott.
2. Göndör Lidit feltették a szekérbe,
S úgy vitték a zsidó doktor elébe.
– Zsidó doktor, arra kérem, ha lehet,
Gyógyítsa meg az én szép szeretőmet.
3. Zsidó doktor egyet fordul, s azt mondja:
– A jó Isten lesz a meggyógyítója.
4. Szereteje belépett a szobába,
Ráborult a diófa asztalára.
Sírva néz fel: – Tán Isten sincs az égben!
Szép szeretőm a halálra már készen.1
5. Göndör Lidit viszik a temetőbe,
Szeretője sírva kíséri őtet.2
Sírva néz szét, s azt mondja a népnek:
– Jobb lett volna nekem nem is születnem.
6. Jobb lett volna nekem nem is születnem,
Göndör Lidit soha meg sem ismernem!
1. Egy nagymedeséri változat kihagyja e szakot.
2. Nagymedeséren ily röviden fejezik be:
Sírva mondja, Isten nincsen az égbe!
Két szerelmest miért is ad a földre?
(Kanyaró 2015: 521.)
315. Göndör Lidi (Nyikó-mellék)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 50. csomag. (Balladák ívlapokon, letisztázott formában. Ismeretlen kéz írása. A ballada eredeti lejegyzése nem került elő.
315.1. Kanyaró másolata a balladáról: MUEKvGyLtár 50. csomag. (ceruzával írt piszkozat) Erről készült a letisztázott másolat.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 790.)