Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Gál Ferus, Gál Gáspár
Gyűjtő:
ismeretlen
Gyűjtés ideje:
1867
Gyűjtés helye:
Csíkszék
Közlő:
Kriza János
Közlés ideje:
2013
Megjelenés helye:
Kriza János 2013: 187-188/56. sz.
Szöveg
Nemes Alfaluban egy özvegy asszonynak
Vala két szép fia: Gál Ferus, Gál Gáspár.
Dali szép ifiak, mint két szép virágszál.
Istenem, istenem, hogy történék dolgunk
A kerek mezőben, a nagy Bodza mellett,
Egy veres pipáért s egy dészűs oláhért!
Isten megfizesse, kedves édes anyám,
Hogy kilenc hónapig méhedben hordoztál,
Kilenc hónap után a világra hoztál.
Mikor förösztgettél gyönge meleg vizbe,
Förösztgettél volna lobogó melegbe;
Mikor takargattál gyönge gyócs ruhába,
Takargattál volna tüzes parázsába;
Mikor sírdogáltál rengő bölcsőm mellett,
Sírdogáltál volna a koporsóm mellett.
Isten megfizesse Gál Katalin néném!
Enyi rabságunkban hogy minket tápláltál,
Étellel, gyertyával, szép fehér ruhával,
Isten megfizesse Gál Amburus bátyám,
Enyi rabságunkban még hozzánk sem jártál.
Mikor szántogattunk Bodza vize mellett,
Akkor tanítottál, hogy üssük az oláht.
Istenem, istenem, hogy történék dolgunk
A kerek mezőben, a nagy Bodza mellett,
Egy veres pipáért s egy dészűs oláhért!
Megirták már nekünk az úti cédulát,
Hogy ne nyomjuk többé az alfali[!] utcát,
Megkötötték nekünk a végső bokrétát,
Veresből, fehérből, tiszta feketéből.
Látod, édes öcsém, ezt a töltött tyúkot,
Ezt a töltött tyúkot, hogy ennek nincs feje:
Holnap nyolc órakor igy lesz a mi dolgunk.
Megjegyzés
Kriza János 1867 (Fővárosi Lapok) A lap szerkesztője jegyzetet fűzött a balladához: „Kriza J., népköltészeti irodalmunk e nagy érdemű tekintélyének szivessége folytán alkalmunk lesz közelébb más becses népballadát és székely népdalokat is közleni, miután igéretét birjuk hogy gyűjteményének népköltészeti kincseiből csak lapunknak enged át mutatványokat. E sajátságos ó hangu ballada Csikszékből való. Szerk.” – Ua. in MNGY III. 1882: 29–30/15. sz. A szöveget változtatás nélkül, de tagolatlan versformában közölte Gyulai Pál. A balladáról úgy vélekedett, hogy: „Siralomházi nóta, melyeket az elítéltek búcsúztatóképp vagy magok készítenek, vagy mások haláluk után. – Ua. in SZNGY I. 1956: 89–90/46. sz. – négy szakaszra osztott szöveggel.
(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 641.)
Támogatók
Partnerek
