Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Fütyöl a szél, fütyöl
Gyűjtő:
Ráduly János
Gyűjtés ideje:
1975-06-20
Gyűjtés helye:
Kibéd
Közlő:
Ráduly János
Közlés ideje:
1979
Megjelenés helye:
Ráduly 1979: 82/ 25. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd
Szöveg
1. Fütyöl a szél, fütyöl, nagy erdőn keresztül,
Szóljál bé anyámhoz, csak ő van egyedül.
Ha kérdi, hogy vagyok, mondd meg, hogy rab vagyok,
Vásárhelyi fegyház vaságyán hervadok.
2. Vásárhelyi fegyház szürkére van festve,
De sok édesanya sírva jár mellette.
Anyák, ne sírjatok, ennek így kell lenni,
Minden jó családból egynek rab kell lenni.
3. Rab vagyok, rab vagyok, szabadulást várok,
De csak Isten tudja, mikor szabadulok.
Rab vagyok, rab vagyok, szabadulást várok,
De csak Isten tudja, mikor szabadulok.
Megjegyzés
24-26. Minden jó családban (Az újszéki fegyház, Fütyöl a szél, fütyöl, Vásárhelyi tömlec)
E ballada egyes motívumai Vargyas Lajos összefoglalásában több rabének szövegében is előfordulnak. Mintegy 20 variánsáról ad hírt (Vargyas, II. 725.). Seprődi nem jegyezte le, hat újabb változata Ráduly: 62-67. sz. Ebből a 62. sz. az Ötvös Sára szövege.
Az ének megtanulásának körülményeiről ezt mondta: „Az már igaz, hogy még csak leányka vótam, akkor tanoltam. A kereskedőnél szógáltam, s jöttek haza az emberek Parajdról a Józsefnapi vásárból. Bejöttek a bótba, s kértek szilvóriumot, hogy igyanak. Ahogy illogattak, mondta az egyik ember, égy idegen, hogy né, a testvérem hét éve bé van zárva, s nem tudtunk semmit rolla. MOst levelet kűdött, s ez az ének vót benne. Akkor elkezdte fúni, hogy »Fütyöl a szél, fütyöl«. Én hamar megtanoltam. Elfújtam aztán elégszer, sokszor uramnak is, mikor ittas vót, s akarta, hogy énekeljek neki.” A faluban nagyon népszerű volt, a fonóban, a kukoricahántóban, a mezőn gyakran énekelték. Ma inkább a magyar ajkú cigányok kedvelik.
A ballada mgvát, lényegét tulajdonképpen a 24. számú változat első versszaka hordozza, ez a része a legismertebb, a legtöbben a faluban csak ennyit is tudnak belőle. Ötvös Sára mindhárom változatában előfordul, szinte szó szerint. A többi versszak jórészt vándorstrófa: a leggyakrabban a rabénekek és keservesek szövegformuláiként fordulnak elő. Ötvös Sára a 24. sz. változatot romlott dallamára énekelte, a 25-26. sz. variánsok dallama pedig megegyezik a Repülj, madár, repülj (19.) kezdetű rabének dallamával. „Ugyanegy az énekje, csak ez valami más rabtól lehet jőve” - mondta Ötvös Sára.
(Ráduly 1979: 130-131.)
Támogatók
Partnerek
