Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Fújdogál egy nagy szél


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1955
Gyűjtés helye: Lészped
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 324-326/101. sz.

Szöveg

Fuddogál egy nagy szél,
Azt se tudom, merről,
A nagy hegyek felől,
Vaj édesem felől.

Csak bézurranának
Hetvenhét katona,
Hetvenhét katona,
Egész kompánia.

„Hol van az leányik,
Adnák az kezünkbe!”
„Tul van, kamarába,
Bébutt a ládába.”

Megfogák a lyányát,
Elvivék erekre,
Bé es rekejsztették,
Setétségre vették.

„Anyám, édesanyám,
Felnevelő dajkám,
Temlecnek feneke
Az én derekaljam!

Kigyók-békák szemik
Az égő gyertyáim,
Itt leszen már nékem
Az én végső órám!

Könnyü neked, rózsám,
Az ágyban heverni!
Jaj, de nekem nehez
Csak rád es gondolni!

Az eső es esik,
Gyenge lábam fázik,
Zén szomoru szüvem
Róllad bánkodójzik.

Csendesen folyó viz
Télbe megáll s nyugszik,
Jaj de az én szüvem
Sohasem es nyugszik!

Mind éjjel, mind nappal
Bánatba feredik,
Mind tengernek habja
Erekké hánkódik.

Sir az eggyik szemem,
Sirjon a másik es!
Sirjon mind a kettő,
Mind az ápor eső!
 
Ápor eső után
Eszterhijján csepeg,
Régi szeretőmnek
Szive hozzám fordul.”



Megjegyzés

A töröktől, az itt közölt változatokban katonáktól elrabolt leány története a kelet-európai népek folklórjában kedvelt balla dai tárgy. Vannak azonban hasonló tárgyú breton, francia, görög, cseh és szlovák változatok is. A főmotívum, a nőrablás nem az ősi asszonyrablás szokásának emlékét, hanem a kóbor katonaság erőszakoskodásának bizonyságát őrizhette meg. Mivel az eddig ismert változatok legtöbbje, az itt közölteknek meg éppen vala mennyije a csángóság köréből került ki, érthető, hogy a balladaváltozatok közeli kapcsolatot mutatnak az e tárgykörbe tartozó román balladákkal. Az itt közzétett változatok a magyar balladai anyagon belül az elcsalt feleség, a kegyetlen anya és az eladott leány balladaváitozataival tartanak rokonságot. A román folklórból az Ilincuţa Şandrului címen ismert ballada vonható e darab rokonsági körébe. — Meseváltozatban is ismert. Egy ilyen változatát lásd kötetünkben a 264. sz. alatt.

Csanádi—Vargyas 465. — Vargyas, MB. 42—7. — Leader 266—72. — Ortutay—Kriza 745.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 632.)