Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Fújd el, jó szél, fújd el


Gyűjtő: Bardócz Áron
Gyűjtés ideje: 1974
Gyűjtés helye: Gyimes
Közlő: Albert Ernő
Közlés ideje: 2004
Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 178/89. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Imre bácsi, 70 éves



Szöveg

Fújd el jó szél, fújd el
Hosszú útnak porát,
Hogy ne ismerje meg senki,
Ej, haj, Rózsa Sándor nyomát!

Mert amikor Rózsa Sándor
Felül a lovára,
Aranyszőrű pej paripa
Ej, haj, úszik a Dunába.

Arany a kantárja,
Réz a zabolája,
Én vagyok a Rózsa Sándor,
Ej, haj, elhagyott babája.



Megjegyzés

  Motívumai különböző betyárballadákban gyakran megtalálhatók. Ilyen részek fordulnak elő például a Barna Péterről szóló balladában:
          
          Fújd el, szellő, fújd el, hosszú útnak porát,
          Ne lelje vármegye fakó lovam nyomát.
          (Csanádi Imre-Vargyas Lajos 1954. 312:145.)

  A második versszakra a 83. jegyzetben utaltunk, az utolsó versszak legtöbbször a Bogár Imréről szóló balladában fordul elő:
          
          Ezüst a zablája,
          Arany a kantárja,
          Rózsaszínű selyemszalag
          A kantárja szára.
          (Csanádi Imre-Vargyas Lajos 1954. 312:145)

  A két utolsó versszak ilyen szerkezetben található betyárdalban is. (Ortutay Gyula-Katona Imre II.1970.495:64.)

(Albert Ernő 2004:321.)