Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Fúdd el jó szél


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1955
Gyűjtés helye: Rácsila
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 309-312/96. sz.

Dallam



Szöveg

„Fúdd el jó szél, fúdd el
Búmats bánatimat!
Fúdd el jó szél, fúdd el
Búmats bánatimat!

Anyám, édesanyám,
Rejtsen el ingemet!
Jönnek a törökök
S rabolnak el ingem.

Felüték a zászlót
Kapum félfájára,
Megverék a dobot
Szüem bánatára.”

„Fiam, édes lyányom,
Hova rejtselek el,
Hova rejtselek el,
Ne veszejszelek el?

Menj bé kamarába,
Bújj el egy ládába!”
Akkor abb’ a helybe
Mind bérohanának.

Csak odazúdula
Hetvenhét katona,
Hetvenhét katona,
Egész kompánia.

„Öreg édesanyám,
Hol van az leányod?”
„Nem tudom, nem tudom,
Hogy hova mene el.”

„Öreg édesanyám,
Add elé lyányodat,
Add elé lyányodat,
Met viszünk el téged!

Viszünk el tégedet,
S levegyük fejedet,
S azután neki es
Le fogjuk mi venni.”

„Menj bé kamarába,
S ott van egy ládába,
Menj bé kamarába,
S ott van egy ládába!”

Kivevék már onnét
Szegény bús leányát.
Siratozni kezde,
Nagy jajszókval mondja:

„Ruháim, ruháim,
Szép rostos ruháim,
Mikor fejem veszik,
Fődre lehulljatok,

Fődre lehulljatok,
S ingem sirajsatok,
Fődre lehulljatok,
S ingem sirajsatok!

Anyám es lássa meg,
Hogy ingem gyászoltok,
Anyám es lássa meg,
Hogy ingem gyászoltok.

Anyám, édesanyám,
Maradjon békével,
Nyújtsa s a jobb kezit,
Csókoljam meg eccer!

Csókoljam meg eccer,
E lesz utolsóra,
E lesz utolsóra
S a mi búcsúzásunk.”

Akkor, abb’a helybe
Fődig le es esett,
Fődig le es esett
Az ő édesanyja.

Siratozva mondta,
Jaj-szavakkal mondja:
„Istenem, Istenem,
Szerelmes Istenem,

Mét teremtettél vót
Anyának a fődre,
Mét nem teremtettél
Fának az erdőbe?”

Még eccer megkéri
S az ő édesanyját:
„Anyám, édesanyám,
Kendet arra kérem:

Mikor fejem veszik,
Tegye réztángyérba,
Tegye réztángyérba
Én árva fejemet,

Kűdje Kolozsvárra:
Tegyék várkapura,
Hogy lássák meg ott es,
Milyen az elrablott!

Na hát, édesanyám,
Maradjon békével,
E lesz utolsóra
S a mi búcsúzásunk!”

El es indíták már
Szegény bús leányát,
Sírva ott marada
Szegény édesanyja.

„Fejülről lefelé
Folydogál egy patak,
Sírva keres ingem,
Sírva, én édesem.

Kereshetsz, édesem,
Met el vagyok rejtve,
Cserefa lapiba
El vagyok temetve.”


Megjegyzés

A töröktől, az itt közölt változatokban katonáktól elrabolt leány története a kelet-európai népek folklórjában kedvelt balladai tárgy. Vannak azonban hasonló tárgyú breton, francia, görög, cseh és szlovák változatok is. A főmotívum, a nőrablás nem az ősi asszonyrablás szokásának emlékét, hanem a kóbor katonaság erőszakoskodásának bizonyságát őrizhette meg. Mivel az eddig ismert változatok legtöbbje, az itt közölteknek meg éppen valamennyije a csángóság köréből került ki, érthető, hogy a balladaváltozatok közeli kapcsolatot mutatnak az e tárgykörbe tartozó román balladákkal. Az itt közzétett változatok a magyar balladai anyagon belül az elcsalt feleség, a kegyetlen anya és az eladott leány balladaváitozataival tartanak rokonságot. A román folklórból az Ilincuţa Şandrului címen ismert ballada vonható e darab rokonsági körébe. — Meseváltozatban is ismert. Egy ilyen változatát lásd kötetünkben a 264. sz. alatt.

Csanádi—Vargyas 465. — Vargyas, MB. 42—7. — Leader 266—72. — Ortutay—Kriza 745.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 632.)