[Fogarasi István]

Ablakba könyököl Fogarasi István
Mellette könyököl az ö testvér Huga.
Hallottad-e hirit édes testvér Hugom
Elköteleztelek bé Török országba
Nagy Török császárnak jegybeli mátkának
Nem hallottam hirit kedves testvér bátyám
Adjon Isten nekem inkább vig vacsorát
Vig vacsora után kőnyü betegséget
S szép piros hajnalba világbol kimulást
Meg halgatá Isten az ö kévánságát
Ada Isten neki egy jó vig vacsorát
Vig vacsora után könnyü betegséget,
S szép piros hajnalban világbol ki mulást
Eljöve eljöve a nagy Török császár
Kérdezi hol vagyon gyürüsöm Jegyösöm?
Virágos kertiben virágokot plántál
Oda mene oda a nagy Török Császár ||
Hát a virágok is mind elhervadoztak,
Az ö Szeretöje pedig sehol sincsen.
Viszsza jöve viszsza a nagy Török Császár
Kerdezi hol vagyon gyűrűsöm Jegyösöm,
Leányok házában magát  őltőzteti
Oda mene oda a nagy Török császár
Hát a leányokis mind gyászba őltöztek
S az  ö szeretöje nyujtopadon fekszik.
Add ide add ide Fogarasi sogor
Add ide én nekem gyűrűsöm Jegyesem
Csináltatok néki márvánkő koporsot
Be is be huzatom földig bakacsinnal
Meg is meg veretem arany fejü szeggel
Meg is gyászoltatom hatvan katonával
Nem adom nem adom te nagy Török császár
Csináltatok én is márvány kö koporsot
Beis be huzatom földig bakacsinnal
Meg is meg veretem arany fejü szeggel
Meg is gyászoltatom hatvan katonával
Hat[!] nyugodjek itten Apjával Anyával
Apjával anyjával szülotte[!] földiben.

(Tulajdonképpen Az eladott leány III. altípusa.) Kéziratból: EA 10509/1–2.  A ballada leírójának megjegyzése a kéziraton: „Reméllem, hogy ennek még variansát kapom”. A gyűjtő azonosítását l. a Források jegyzékében, az EA 10509 jelzetű kéziratcsomó ismertetésénél. – Kriza János egy feljegyzéséből következtetve Fogarasi István is azok közé a balladák közé tartozik, melyeket Gálffy Sándor töredékesen talált meg és maga egészített ki. Gyűjtési ideje 1861–62-re tehető, mert Kriza János Gálffynak egy 1862. január 30-ról keltezett levelét jegyzetelte ki, amelyben a Fogarasi István úgy szerepelt, mint kiegészítésre váró ballada. (l. Gálffy Sándor-levelek kivonata Kriza János feljegyzései között: MTAKK 413: 30.) Gálffy a balladát – Kriza levelezéséből következtetve – 1862 legvégén küldhette el Krizának, ki 1862. november 7-én még azt írta Gyulainak, hogy a Részvét könyvébe a Vadrózsák meséi vagy balladái közül válasszon tetszése szerint. (MNGY XII. 1911: 396) Nem sokkal utána viszont azt olvashatjuk Kriza Gyulaihoz intézett, 1862. december 9-i levelében, hogy „A balladákat küldöm, még pedig 2 épet, mint mutatványokat a »Vadrózsák sajtó alá menendő 2ik kötetéből. Akár a Részvét könyvében jelenjenek meg mind, akár maradjon belőlök a Koszoruba is, ezt Gyulai Urékra bízom.” (MNGY XII. 1911: 401) Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a két ballada egyike a Fogarasi István volt, a másik pedig a Betlen Anna. 1863. január 11-én ugyanis Arany János Koszorúja hozta a Betlen Annát, a Részvét könyvében pedig Gyulai Pál mese helyett a Fogarasi Istvánt közölte.
A ballada első közlése: KRIZA János 1863c. (Részvét könyve) Egy-két szónak ö-ző alakba való átírásán kívül Gyulai nem változtatott a kézirat szövegén. Ua. in MNGY III. 1882: 3–4/1. sz. Egy szó kicserélésétől eltekintve (kedves testvérbátyám helyett édes testvérbátyám) a kézirattal egyező a szöveg. – Ua. in SZNGY I. 1956: 52–53/21. sz.

(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 623.)