Fehér László lovat lopott

Kosza József, 71 éves

Fehér László lovat lopott,
Nem is egyet, hanem hatot.
Kettőt fogott hintójába,
Négyet csapott lógójába.

A zsandárok meghallották,
Fehér Lászlót elfogatták.
Fehér Lászlót elfogatták,
A börtönbe bézáratták.
S a húga ezt meghallotta,
Elment a börtön ajtóra:

- Bátyám, bátyám, Fehér László,
Azt mondta a Horváth bíró,
Háljak véle az éjszaka,
Bátyám meg lesz szabadulva.

Fehér Anna nem nyugoda,
Elmet a börtönajtóhoz:
- Azt mondta a Horvát bíró,
Háljak vele az éjszaka,
Bátyám meg lesz szabadulva.

- Húgom, húgom, Fehér Anna,
Ne hálj véle az éjszaka,
Leányságod elveszíted,
Bátyádnak is fejét veszik.

Fehér Anna nem nyugoda,
Vele is hált az éjszaka.
Vele is hált az éjszaka
Az aranyos szép diványba.

- Bíró, bíró, Horvát bíró,
Éjfél után két óra van.
Éjfél után két óra van,
Mi zörög az udvarodon?

- Fehér Anna, Fehér Anna,
Lovam viszik itatóra.
Lovam viszik itatóra,
Annak zereg zabolája.

Reggel korán, négy órakor
Elment Anna a börtönajtóra:
- Bátyám, bátyám, Fehér László,
Élsz-e vagy már meg vagy halva?

- Fehér Anna, Fehér Anna,
Ne keresd itt a bátyádot.
Zöld erdőben, zöld mezőben,
Akasztófa tetejében.

- Bíró, bíró, Horvát bíró,
Egyéb átkot nem kívánok,
Tizenhárom szeker szalma
Rothadjhon a te ágyadba!
Mosdóvized vérré váljon,
Törölköződ lángot hányjon!

- Fehér Anna, ne átkozódj,
Adok neked ajándékot:
Szép aranyat, szép gyémántot,
Az aranyos diványomot.


- Bíró, bíró, Horvát bíró,
Nem kell nekem ajándéka.
Nem kell nekem ajándékod,
Ha megölted a bátyámot.

  Az eddigi gyűjtések eredménye is azt bizonyítja, hogy mindmáig a kedvelt balladáink közé tartozik. Vargyas Lajos (II. 1976. 288–289.) 445 gyűjtési helyét sorolta fel, amelyek között 18 csíki a következő helységekből: Csíkmenaság 3, Csíkrákos, Csíkvacsárcsi, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóremete, Gyergyóújfalu, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok 3, Gyimesvölgye–Gáborpataka, Kászonaltíz, Kászonjakabfalva, Szépvíz–Kóstelek, Tekerőpatak.
  Az újabb gyűjtemények közül megemlítjük: 1. Sárosi Bálint 1973. 91.; 2–16. Albert Ernő-Faragó József 1973. 126–156:56–70.; Adatok: 17–34. Uo. 18.; 35–37. Jagamas János-Faragó József 1974. 225:221.; 247:244.; 304:299.; 38–39. Ráduly János 1975. 54–56:18–19.; 40–41. Uo. 1979. 65–67:8–9.; 42. Traian Mîrza-Ilona Szenik-Zamfir Dejeu stb. 1978. 409:502.; 43–48. Bura László 1978. 39–50:17–23.; 49–71. Uo. Adatok: 175–176:161–176.; 72–74. Almási István 1979. 79:69.; 82:72.; 11:105.; 75–82. Ág Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 116–136:9.a.,b.,c.,d.,e.,f.,g.; 83–134. Uo. adatok 52.  135–137. Seres András 1984. 70–74―52–54.; 138. Jagamas János 1984. 61:4-.; 139–144. Pozsony Ferenc 1984. 154–163:59–64.; Adatok: 145–165. Uo. 242:243–263.; 166. Zsók Béla 1995. 65:36.; 167–170. Albert Ernő 2000. 42–48:12–15.; 171. Uő. 2001. 38:12.; 172–174. Sebestyén Dobó Klára 2001. 60:31.; 63:33.; és 219.
  A Vargyas Lajos által közölt 445 változatot a felsorolt kötetekben, folyóiratokban található 174-el  és az itt közölt 4 változattal összesítve 623 ballada adatait rögzítettük. Kriza Ildikó 2002-ben azt írta: „ezernél több változatban áll rendelkezésünkre”. Kriza Ildikó 2002. 92.
  Vargyas Lajos francia eredetű balladának tartja; olasz, katalán, dán, francia gyűjteményekből 20 változat adatait sorolta fel.
  Az eddigi kutatások eredménye nyomán közölhetjük, hogy első említése egy latin nyelvű levélben található, amelyet Macarius József írt 1547-ben Bécsből Sárvárra Pernezith Györgynek. Az esemény valós színhelye Milánó. Ugyanezt a történetet Bornemisza Péter is leírta 1578-ban.
  Az évek során több író is feldolgozta ezen történetet. Shakespeare a Szeget szeggel című színművében az eseményt Magyarországra helyezi, mégpedig Mátyás király korába.

(Albert Ernő 2004: 314-315.)