Fehér László

Balogh Endre, 53 éves

Fehér László lovat lopott
A fekete halom alól.
Rácsapott a szélső lóra.
Nagyot csördült az ostora.

Kucor László meghallotta,
Fehér Lászlót elfogatta:
– Fogjátok el a bitangot,
Az akasztófára valót!

Fehér Anna meghallotta,
Hogy a bátyja el van fogva.
(hej)     Fogd bé kocsis a lovadat,
Rakjál kincset, sok aranyat!

(de)    Fogd bé kocsi a lovadat,
    Rakjál kincset, sok aranyat!1

Fehér Anna nem szól semmit,
Végigsétál a folyosón,
Folyosóról, folyosóra,
Börtöngazda ajtójára.

– Hallod-é, te börtöngazda,
Hoztam kincset, sok aranyat,
Hoztam kincset, sok aranyat,
Szabadítsd ki a bátyámat.

– Nem kell nékem a te kincsed,
Sem a vékával mért pénzed,
Háljál vélem az éjszaka,
Szabad lesz bátyád hajnalra.

(erre)    Fehér Anna nem szólt semmit,
    Végigsétált a folyosón,
    Folyosóról, folyosóra,
    Kedves bátyja ajtójára.



– Hallod-é te, kedves bátyám,
Ébren vagy-e vagy meghaltál?
– Se nem élek, se nem halok,
Mindig rólad gondolkozok.

– Hallod-é te, kedves bátyám,
Mit mondott a börtöngazda:
Háljak véle az éjszaka,
Szabad lennél ma hajnalra.

– Ne hálj avval a bitanggal,
Az akasztani valóval,
Neked lányságodat veszi,
Nekem pedig fejem veszi.

(erre)    Fehér Anna nem szól semmit,
    Végigsétál a folyosón,
    Folyosóról folyosóra,
    Börtöngazda ajtójára.

– Hallod-é te, börtöngazda,
Véled hálok az éjszaka,
Véled hálok az éjszaka,
Ha szabad lesz bátyám hajnalra.

Éjfél után három óra,
Mégsem alszik Fehér Anna,
Éjfél után három óra,
De nem alszik Fehér Anna.

– Hallod-é te, börtöngazda,
Lánczürgés van az udvaron.
– Kocsisom lovát itatja,
Aranyos a kantárszára.

(erre)    Fehér Anna nem szól semmit,
    Végigsétál a folyosón,
    Folyosóról folyosóra,
    Kedves bátyja ajtajára.

– Hallod-é te, kedves bátyám,
Ébren vagy-e vagy meghaltál?
Felelik a többi rabok:
Most vitték el a zsandárok.


(erre)    Fehér Anna nem szól semmit,
    Végigsétál a folyosón,
    Folyosóról folyosóra,
    Börtöngazda ajtójára.

– Hallod-é te, börtöngazda,
Nem átkozlak, nem szokásom,
Mosdóvized vérré váljon,
Törülköződ langot hányjon.

Tizenhárom sor patika
Kevés legyen a számodra,
Tizenhárom szekér szalma
Rothadjon el az ágyadba.

1. Szövegváltozat: Az utolsó két sor dallamára énekli.

17–23. A halálra ítélt húga

            Elterjedését bizonyítja, hogy tizenöt kutatóponton huszonegy változatát jegyeztük fel, tizenötöt dallammal. A közölt hat változat hat, egymástól eltérő dallamvariáns. A balladának Nagykároly vidékén és a Kraszna menti falvakban nem akadtunk nyomára.

            Az adatközlők többsége középkorú, sokan ismerik az idősebbek közül is, a fiatalabbak is szívesen megtanulják. A szövegek többsége teljes, ép, kevés a töredékes változat.

            A 19. és 20-as változatokban a ballada befejezése a többitől eltérő: Fehér Annának fia születik, a tömlöctartó, akin fogott az átok, Anna bocsánatát kéri, de hiába.

            A 18. sz. dallamot vö. a 20, 23, 24, 27, 60, 61. sz-val.

            A 21. sz. dallamot vö. a 22. sz-val.

            Vö.: Ortutay–Kríza, 63–65. sz.; Albert–Bura, 2. sz.; Albert–Faragó, 56–70. sz.; Zolcsák—Fejér, 57. sz.; Jagamas—Faragó, 221, 244, 274, 299. sz.; Ráduly, 18–19. sz.; Vargyas, 27/73. sz.

            Megj. M. XXVI. évf. (1973) 4: 33.; SzH. V. évf. (1972), 30. sz.

            Szövegváltozatok:

            19. sz. 1. Nagyot cserdült – 2. Fogd be kocsis a hat lovadat – 3. Keressük fel a bátyánkat

            20. sz. 1. A dallam második felére énekli. – 2. Elvitték még ma hajnalba.

            21. sz. 1. Az utolsó két sor dallamára énekli.

(Bura 1978: 202–203.)