Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

I. Régi balladák » A halálra ítélt húga

Fehér László


Gyűjtő: Gellért Sándor
Gyűjtés ideje: 1954
Gyűjtés helye: Egri
Közlő: Bura László
Közlés ideje: 1978
Megjelenés helye: Bura 1978: 41/18. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Márton Ferenc, 78 éves



Dallam



Szöveg

Fehér László lovat lopott
A fekete főhalomba,
Ostorostul, kantárostul,
Minden nyereg szerszámostul.

Rajtakapta kilenc hajdu,
Kilenc hajdu, két vármegye,
Úgy kísérték Debrecenbe,
A tömlöcnek fenekére.



Megjegyzés

17–23. A halálra ítélt húga

            Elterjedését bizonyítja, hogy tizenöt kutatóponton huszonegy változatát jegyeztük fel, tizenötöt dallammal. A közölt hat változat hat, egymástól eltérő dallamvariáns. A balladának Nagykároly vidékén és a Kraszna menti falvakban nem akadtunk nyomára.

            Az adatközlők többsége középkorú, sokan ismerik az idősebbek közül is, a fiatalabbak is szívesen megtanulják. A szövegek többsége teljes, ép, kevés a töredékes változat.

 

            A 19. és 20-as változatokban a ballada befejezése a többitől eltérő: Fehér Annának fia születik, a tömlöctartó, akin fogott az átok, Anna bocsánatát kéri, de hiába.

            A 18. sz. dallamot vö. a 20, 23, 24, 27, 60, 61. sz-val.

            A 21. sz. dallamot vö. a 22. sz-val.

            Vö.: Ortutay–Kríza, 63–65. sz.; Albert–Bura, 2. sz.; Albert–Faragó, 56–70. sz.; Zolcsák—Fejér, 57. sz.; Jagamas—Faragó, 221, 244, 274, 299. sz.; Ráduly, 18–19. sz.; Vargyas, 27/73. sz.

            Megj. M. XXVI. évf. (1973) 4: 33.; SzH. V. évf. (1972), 30. sz.

            Szövegváltozatok:

            19. sz. 1. Nagyot cserdült – 2. Fogd be kocsis a hat lovadat – 3. Keressük fel a bátyánkat

            20. sz. 1. A dallam második felére énekli. – 2. Elvitték még ma hajnalba.

            21. sz. 1. Az utolsó két sor dallamára énekli.

 

(Bura 1978: 202–203.)