Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Fehér László
Gyűjtés ideje:
1971
Gyűjtés helye:
Dobra
Közlő:
Bura László
Közlés ideje:
1978
Megjelenés helye:
Bura 1978: 39-40/17. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Kovács György, 67 éves
Szöveg
Fehér László lovat lopott
A fekete halom alatt,
Három fakót meg egy derest,
Akit a vármegye keres.
– Állj meg, állj meg, kinek hívnak,
Csak azt mondd meg, hogy hogy hívnak!
– Az én nevem Fehér László,
Az én húgom Fehér Anna.
Az én lovam kesely lábú,
Az én húgom Fehér Anna.
– Nem kérdem én a lovadat,
Sem azt a kurva húgodat.
Fogjátok meg a bitangot,
Az akasztófára valót,
Vigyétek el víg Egerbe,
Hideg tömlöc fenekére!
Fehér Anna hogy megtudta,
Hogy bátyja el van fogva:
– Kelj fel, kocsis, fogj hat lovat,
Kiszabadítom bátyámat!
Vigyél engem víg Egerbe,
Híres tömlöc fenekére,
Vigyél engem víg Egerbe,
Híres tömlöc fenekére!
– Bátyám, bátyám, kedves bátyám,
Ki hozta be magát ide?
– Kemény Ferenc főhadnagy úr,
Kitől a rab nem szabadul.
– Bátyám, bátyám, édes bátyám,
Kiváltanám én, ha tudnám,
Tál aranyért, tál ezüstért,
Hat fekete pej csikóért.
– Ne hálj véle, a huncuttal,
Az akasztani valóval,
Szüzességed elveszíted,
Mégsem ereszt ki engemet!
Fehér Anna hogy megtudta,
Hogy a bátyja nincsen ottan,
Fehér Anna elalhatsz már,
A bátyádat elvitték már.
Elvitték már a bátyádat,
Elvitték már víg Egerbe,
Elvitték már víg Egerbe,
Híres tömlöc fenekére.
Elaludnék, de nem tudok,
Mert mindig lánccsörgést hallok,
Nem kívánok egyéb átkot,
Nem kívánok egyéb átkot,
Melyik hídon keresztül mégy,
Lovad lába ketté törjék,
Mosdóvized vérré váljék,
Törülköződ lángot hányjék.
Megjegyzés
17–23. A halálra ítélt húga
Elterjedését bizonyítja, hogy tizenöt kutatóponton huszonegy változatát jegyeztük fel, tizenötöt dallammal. A közölt hat változat hat, egymástól eltérő dallamvariáns. A balladának Nagykároly vidékén és a Kraszna menti falvakban nem akadtunk nyomára.
Az adatközlők többsége középkorú, sokan ismerik az idősebbek közül is, a fiatalabbak is szívesen megtanulják. A szövegek többsége teljes, ép, kevés a töredékes változat.
A 19. és 20-as változatokban a ballada befejezése a többitől eltérő: Fehér Annának fia születik, a tömlöctartó, akin fogott az átok, Anna bocsánatát kéri, de hiába.
A 18. sz. dallamot vö. a 20, 23, 24, 27, 60, 61. sz-val.
A 21. sz. dallamot vö. a 22. sz-val.
Vö.: Ortutay–Kríza, 63–65. sz.; Albert–Bura, 2. sz.; Albert–Faragó, 56–70. sz.; Zolcsák—Fejér, 57. sz.; Jagamas—Faragó, 221, 244, 274, 299. sz.; Ráduly, 18–19. sz.; Vargyas, 27/73. sz.
Megj. M. XXVI. évf. (1973) 4: 33.; SzH. V. évf. (1972), 30. sz.
Szövegváltozatok:
19. sz. 1. Nagyot cserdült – 2. Fogd be kocsis a hat lovadat – 3. Keressük fel a bátyánkat
20. sz. 1. A dallam második felére énekli. – 2. Elvitték még ma hajnalba.
21. sz. 1. Az utolsó két sor dallamára énekli.
(Bura 1978: 202–203.)
Támogatók
Partnerek
