Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Fehér László


Gyűjtő: Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje: 1978
Gyűjtés helye: Egerpatak
Közlő: Pozsony Ferenc
Közlés ideje: 1984
Megjelenés helye: Pozsony 1984: 156-158/61. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Góga Sándor, 67 éves



Dallam



Szöveg

Fehér László lovat lopott
A fekete halom alól,
Hármat lopott kantárostól,
Mindenféle szerszámostól.

Fehér Anna ezt meghallja,
Hogy a bátyja le van fogva.
- Fogd be, kocsis, a lovakot,
Hogy menjünk el a bátyámhoz.

- Bátyám, bátyám, Fehér László,
Ébren vagy-e, vagy még alszol?
Bátyám, bátyám, Fehér László,
Minek hívják itt a bírót?

- Itt a bíró Horvát bíró,
Mind akasztófára való.
Fehér Anna nem nyugodott,
Mindjárt a bíróhoz futott.

- Bíró, bíró, Horvát bíró,
Adok egy véka aranyat,
Adok egy véka aranyat,
Csak a bátyám szabadítsad.

- Anna, Anna, Fehér Anna,
Nem kell nekem az aranyad,
Háljál velem az éjszaka,
Bátyád meg lesz szabadulva.

Fehér Anna nem nyugodott,
Mindjárt a börtönhöz futott.
- Bátyám, bátyám, Fehér László,
Hallod, mit mond Horvát bíró:

- Háljak vele jaz éjszaka,
Te meg meg léssz szabadítva.
- Húgom, húgom, Fehér Anna,
Ne hálj vele jaz éjszaka,

Mert lányságodot elveszi,
Bátyádnak is fejit veszi.
Fehér Anna nem nyugudott,
Mindjárt a bíróhoz szaladt.

- Bíró, bíró, Horvát bíró,
Veled hálok az éjszaka,
Veled hálok az éjszaka,
Csak a bátyám szabaduljon.

- Éjfél után egy az óra,
Mi zereg az udvarodon?
- Lovamot viszik itatni,
Annak zereg zabolája.

- Éjfél után három óra,
Mi zereg az udvarodon?
- Lovamot viszik itatni,
A te bátyád akasztani.

Fehér Anna nem nyugudott,
Mindjárt a börtönhöz futott.
- Bátyám, bátyám, Fehér László,
Ébren vagy-e, vagy még alszol?

Kiszólott egy öregember:
- Ne itt keresd a bátyádot.
Ződ erdőbe, ződ mezőbe,
Akasztófa tetejibe.

- Fogd bé, kocsis, a lovakot,
Mi menjünk el a bátyámhoz,
Menjünk már a ződ erdőbe,
Ződ erdőbe, ződ mezőbe.

Látod, bátyám, édes bátyám,
Látod, mit tett Horvát bíró:
Lányságomat is elvette,
Bátyámnak is fejit vette.

Egyéb átkot nem kívánok,
Mosdóvized vérré váljon,
Mosdóvized vérré váljon,
Törülköződ langot hányjon.



Megjegyzés

59–64. A halálraítélt húga

            Előbbi balladatípusunkhoz hasonlóan a legelterjedtebb és legismertebb balladáink közé tartozik. Mintegy 500 változata ismert (Vargyas 1976. II: 288–289). Háromszékről is elég nagy mennyiségben közölték variánsait. Az utóbbi évtizedekben a paraszti közösségekben veszített népszerűségéből. Manapság a cigányság körében gyűjthetők a legépebb. legrégiesebb változatai. Az új stílus hatására megújult a ballada, de a háromszéki szövegek is sok régies motívumot őriznek: Fehér Anna több lovas kocsin jár, tál aranyat és tál ezüstöt visz a bírónak stb. Az archaikusabb elemek mellett a betyárköltészet hatása is kimutatható bennük. Az ismert változatoktól eltérően az ozsdolai Deme Teréz Búza nem tragikusan fejezi be a balladát. Az ő változatában Fehér Anna idejében megérkezik az akasztófához. Kardot ad testvérének, és szétugratják a vármegye meg a bíró embereit.

 

(Pozsony 1984: 261–262.)