Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Fehér Anna
Gyűjtő:
ismeretlen
Gyűjtés ideje:
1892–1905 között
Gyűjtés helye:
ismeretlen
Közlő:
Olosz Katalin
Megjelenés helye:
Kanyaró 2015: 261/94. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
ismeretlen
Szöveg
(töredék)
Anna, Anna, Fehér Anna,
Ne rontsd meg a szüzességed!
Isten tudja, szabadulok innen vagy sohasem.
Mindegy nékem, Fehér László
Nyergelj kocsis, fakó lovam, hogy menjünk el Végegerbe,
Horváth Miklós udvarába.
Lefeküdt véle egy ágyba
Uram, uram, nem alhatom, a nagy dombérozást hallom.
Aludj, aludj, Fehér Anna,
A kocsisok vakargatnak,
Szép paripák rugoldoznak.
Uram, uram nem alhatom, a nagy dombérozást hallom.||
Aludj, aludj, Fehér Anna,
A katonák lüdözgetnek,
Puskák kardok úgy harsognak.
Felkél Anna négy órakor.
Nyergelj kocsis, fakó lovam, hogy menjünk el Végegerbe,
Híres tömlöc eleibe.
Élsz-e, bátyám, vagy meghaltál?
Anna, Anna, Fehér Anna ,
Ne keresd itt a bátyádat,
Zöld erdőben, szép mezőben,
Akasztófa tetejében.
Megjegyzés
94. Fehér Anna (H. n.)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 18. csomag. Egyleveles töredék, ismeretlen kéz írása.
Az előbbihez hasonlóan gyűjtőjét, gyűjtési helyét és idejét ennek a változattöredéknek sem ismerjük. Lejegyzésének idejét ugyancsak arra az időperiódusra tehetjük, amikor Kanyaró Ferenc irányította a kolozsvári unitárius kollégium diákjainak gyűjtőmunkáját (1892–1905). A különálló lap – számozása alapján – egy nagyobb egység ötödik-hatodik oldalát képezte, a kéziratnak a többi részét azonban nem találtuk meg. Így nem tudható, hogy eleve ennyit jegyzett fel az egykori gyűjtő, vagy a ballada az előző lapon kezdődött és folytatódott a hetedik oldalon (ezért nem számoztuk itt a strófákat). A szöveg ritmushibái, a strófaszerkezet labilitása láttán elképzelhető, hogy a gyűjtő a balladának csak egy töredékét találta meg, a ballada középső részének hiánytalan elmondása viszont azt a gyanút erősíti meg, hogy a kézirat lapjai utólag sodródtak külön egymástól, s ezért csonka a szöveg.
A ballada kezdetének és végének ismerete híján nem tudható, hogy milyen és mekkora bevezető után jutott el a balladaénekes a lényegi rész előadásához. Egy biztos: az a néhány versszak, melyet a töredékből ismerünk, rendkívül tömör, szűkszavú kompozíciót sejtet, a változat olyan népi megfogalmazásnak tűnik, melyben sajátos kifejezések teszik egyedivé a töredéket: Fehér Anna a nagy dombérozástól nem tud aludni, a kocsisok vakargatnak, szép paripák rugoldoznak, a katonák lüdözgetnek, puskák, kardok úgy harsognak – olyan kifejezések, melyek nem, vagy csak ritkán, elvétve fordulnak elő a ballada századforduló körüli erdélyi változataiban.
94.1. A ballada nyomtatásban: OLOSZ Katalin 2011: 127–129.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 659-660.)
Támogatók
Partnerek
