Farkas Márton
ismeretlen
1. Szentgerlicei piacon
Egy nagy jegenyefa vagyon;
Zúgatja a szél tetejét
Messze viszi annak hírét.1
2. – Farkas Márton, mit gondoltál,
Mikor hazul elindultál?
– Én egyebet nem gondoltam,
Szerencsés útra indultam.
3. Mikor a piacig mentem,
A halál jött velem szemben:
Paizs Mózes ottan vára,
Szívembe egy nagy kést márta.
4. Vérem kiontá a porba,
Testem hánta a bokorba;
Búcsúzz tőlem, kedves rózsám,
Ki egyedül maradsz, árván.
5. Mert sem enyém, sem Paizsé,
Lész’ te galambom a másé.
Őtet viszik a börtönbe,
Engem pedig temetőbe.2
1. Az első stórfa két sorát vesd össze a következő háromszéki (Kálnok) népdallal:
Kapum előtt foly le a Karászna,
Közepében van egy jegenyefa.
Hajtogatja a szél a tetejét…
Rég, hogy várom a rózsám levelét.
2. A 2-ik szakot s a 4-iknek két első sorát vesd össze Arany–Gyulai: Népkölt. gyűjt. III. 107. l.
(Kanyaró 2015: 473-474.)
285. Farkas Márton (Dicsőszentmárton)
Lelőhely: EA 2276: 129. lap, 82. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.
285.1. A ballada eredeti lejegyzése: AKKvár–MsU 2293: 41. Ismeretlen diákkéz [*Koncz János] írása.
1. Szentgericei piacon
Egy nagy jegenyefa vagyon,
Zúgatja a szél tetejét,
Messze viszi annak hírét.
2. Farkas Márton mit gondoltál,
Mikor hazúl elindultál.
Én egyebet nem gondoltam,
Szerencsétlen Szerencsés útra indultam.
3. Mikor a piaczig mentem,
A halál is ott jött velem jött velem szemben:
Paizs Mózes engem ottan vára
S nagy késével megszura. Szívembe egy nagy kést márta.
4. Vérem kiontá a porba
S testemet Testem hánta az útba a bokorba.
Búcsúzz tőllem kedves rózsám,
Ki egyedül maradsz, árván Kanyaró betoldása ez a sor
Mert sem az enyém, sem Paizsé,
Lész te galambom a másé.
5. Őtet viszik a börtönbe,
Engem pedig temetőbe.
(Dicsőszentmárton )
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 769–770.)