Farkas Julcsa beleesett a dobba

Domokos Jánosné Bocskor Ilona, 30 éves

Farkas Julcsa beleesett a dobba,
- Jó emberek, álljon meg a masina!
Kit szerettem, beleesett a dobba,
Jó emberek, álljon meg a masina!

Farkas Julcsát a nagydobból kivették,
Fehér-márvány asztalra felfektették.
Piros vére úgy folyik, mint a patak,
Édesanyja gyönge szíve meghasad.

Farkas Julcsát feltették a kocsira,
Elvitték a főorvos úr házába.
Főorvos úr félrefordul, s azt mondja:
- Ennek csak a jó Isten az orvosa.

Farkas Julcsát feltették a kocsira,
Elvitték az édesanyja házába.
- Nyitsd ki, anyám, gyászba borult ajtódot,
Hadd vigyék be összezúzott lányodot.

Julcsáéknál meggyújtották a lámpát,
Talán bíz most Julcsát ravatalozzák.
- Gyertek, lányok, öltözzünk fel feketébe,
Kísérjük ki Julcsát a temetőbe.

Csomafalvi  temetőben van egy sír,
Odajár egy barna legény, mindig sír.
- Istenem, hát add hozzá a lelkemet
Ha elvetted a régi szeretőmet.

  Az elterjedt újabbkori balladák közé tartozik. Hasonló eset történtekor a nevet és a körülményeket megváltoztatják. Gyakran malomba vagy más gépbe esik a hasonló szerkezetű balladák hőse. A 39. számú változat a fűrész gáterébe esett leányról szól.
  Újabb kiadványokban is gyakran megtalálható: 1–13. Albert Ernő–Faragó József 1973. 359–368:275–287.; Adatok: 14–24. Uo. 495:825–835.; 25. Almási István 1973. 6.sz.; 26–27. Jagamas János–Faragó József 1974. 324:316.,331:323.;  28–30. Ráduly János 1975. 158–161:150–152.; Adatok: 31–33. Uo. 168:191–193.; 34–35. Uő. 1979. 160–161:151–152.; 36–39. Bura László 1978. 144–147:109–112.; Adatok: 40–50. Uo. 193:30–10.; 51. Almási István 1979.127:126.; 52–53. Seres András 1984 84–85:62–63.; 54. Móricz Zsigmond 1991. 30―10.; 55. Zsók Béla 1995. 177:122.    
  Az itt közölt Horváth Jula című ballada valós történetét Petres Andrásné Péter Rozália így mondotta el: Horváth Jula fürészmosztot hordott, s akkor úgy szőttes szoknyába volt. Valahogy a szoknyája a dobra felkerült, és bécsavarta. Az orvos nem fogadta el egyáltalán, úgy össze volt roncsolva, s akkor hazahozták, osztán házilag kezelték.
  Meggyógyult, még ma is él. Férjhez ment, gyermekei vannak.
  Az éneket tiltották a szülei, nagyon sértve érezték, szóval keseregtek, ha hallották, s aztán eltiltották, hogy ne hallják.
  1922–23–24 körül történt. Mezőközepbe vót egy fűrészgyár, valami zsidó gyár vót, Csíkmadarason.
  Hirsch csíkszeredai kórházi főorvos. Két oldalról volt híres: nagy tudománya vót, s vágta az embereket. Egy ember ha bévitte a feleségit, addig nem operálta meg, míg a szekérből ki nem fogta a tehenét, a piacon el nem adta, s ki nem fizette az operálás árát.
  1974. július 27-én, 22 évvel később az első lejegyzésünknél, Petres Andrásné újból elénekelte. Ekkor a versszakok sorrendje és egy-egy szó helye változott.

(Albert Ernő 2004: 327.)