Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Farkas Julcsa
Gyűjtő:
Ráduly János
Gyűjtés ideje:
1967-12-05
Gyűjtés helye:
Kibéd
Közlő:
Ráduly János
Közlés ideje:
1979
Megjelenés helye:
Ráduly 1979: 105–106/ 52. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd
Szöveg
1. Ezernyócszáznyócvanegyedik évbe,
S mi történt a feltétleni nagy kertbe:
Farkas Julcsa felment a masinára,
S beléesett a masina dobjába.
2. – János bácsi, álljon meg a masina,
A szeretőm beléesett a dobba!
János bácsi, álljon meg a masina,
A szeretőm beléesett a dobba!
3. Azon rögtön megállott a masina,
Farkas Julcsa piros vére kifolya.
Piros vére körülfolyta ja dobot,
Szeretője keservesen zokogott.
4. Farkas Julcsát feltették a mentőre,
Úgy vitték a főorvos úr elébe.
– Főorvos úr, arra kérem, ha lehet,
Gyógyítsa meg a beteg szeretőmet.
5. Főorvos úr félrefordul s azt mondja:
– Ennek csak a jó Isten a doktora.
Főorvos úr félrefordul s azt mondja:
– Ennek csak a jó Isten a doktora.
6. Harangoznak, Julcsát bizony temetik,
Farkas Gyulát a zsandárok kísérik.
Azt kérdezték: – Hogy történt ez a dolog?
Azt vallotta: – Biz’, uram, csak játék volt.
7. Farkas Gyula bement a szobájába,
Ráborult a diófaasztalára.
Feltekintett a csillagos nagy égre,
Szeretőjét viszik a temetőbe.
Megjegyzés
A cséplőgépbe esett leány (Farkas Julcsa)
A múlt század végén keletkezhetett, a cséplőgép használata ugyanis az 1870-es évekre tehető. Vargyas Lajos összesen 132 lejegyzett változatáról tud. Megjegyzi, hogy rákérdezéssel „szinte minden faluban meg lehet találni” (Vargyas, II. 777–778.). Seprődi gyűjteménye még nem tartalmazza. A kibédi változatok: Ráduly, 146–150. sz. és 191–192. sz. Ebből a 150. sz. az Ötvös Sáráé.
Vukováron tanulta az 1910-es években, amikor kukoricát szedtek az uradalmi birtokon. „Egy gombosi leánytól hallottam, valami Erzsikének hítták, az apja is ott vót velünk, fuvaros vót; a leánya szedte velünk a törökbúzát. Mondta is, hogy valahol arrafele történt meg a történelem, s arról kezdték el az éneket.” A ballada a századforduló utáni években honosodott meg Kibéden. Ötvös Sára ma is gyakran énekli. A faluban inkább a magyar ajkú cigányok körében ismert.
Az Ötvös Sára változata szép, teljes variáns; meglehetősen egységes szöveggel énekli. Az 5. versszakában változik a szórend. Ennek csak a jó Isten a doktora új változatban Ennek a jó Isten csak a doktora. A 6. versszak általában ritkán fordul elő a meglevő változatokban: mintegy azt sugallják ezek a sorok, hogy a szerencsétlen kimenetelű baleset oka a munka közben folytatott felelőtlen játék lett volna.
A dallam műzenei eredetű.
(Ráduly 1979: 140.)
Támogatók
Partnerek
