Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Falu végén verbuválnak
Gyűjtő:
Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje:
1969
Gyűjtés helye:
Szépkenyerűszentmárton
Közlő:
Kallós Zoltán
Közlés ideje:
1971
Megjelenés helye:
Kallós Zoltán 1971: 582./252. sz.
Szöveg
Falu végén verbuválnak:
„Csapj fel, öcsém, katonának!”
„Nem menyek én katonának,
Attúl fílek, hogy levágnak.”
„Ne félj, pajtás, me nem vágnak,
Megtesznek majd kapitánynak,
Két-három év nem a világ,
Így telik a katonaság.”
Katona az én életem,
Bal vállamon a fegyverem,
Hogyha én azt megpendítem,
Sír a rózsám keservesen.
Katonának írt a bíró,
A hóhér kezire való.
Hadd el, bíró, még megbánod,
Csúffá teszem a leányod.
Édesanyám, ne járj sírva,
Katonának vagyok írva,
Sirat engem a madár is,
Meghajlik értem az ág is.
Megjegyzés
Mindkét darab a népköltészetben nem ritka, a katonafogás korába visszanyúló ének. A verbuválás szokásával kapcsolatos volta miatt keletkezése korát tekintve mindkét darab 1. versszakának legalább a múlt század közepe táján kellett keletkeznie. Az I. énekhez sokban hasonlító háromszakaszos verbunkos énekszöveget már Krizánál (Vadr. 221) is olvashatni.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 647.)
Támogatók
Partnerek
