Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Ezt a tolvajt el kell fogni


Gyűjtő: Albert Ernő
Gyűjtés ideje: 1973-08-17
Gyűjtés helye: Gyergyóditró
Közlő: Albert Ernő
Közlés ideje: 2004
Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 137-139/40. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Tamás Sándorné Simon Borbála, 54 éves



Dallam



Szöveg

Fehér László lovat lopott,
Mindenféle szerszámostól,
Mindenféle kantárostól.

A szörcsvári nagy erdőbe
Nagyot rikkant az ostora,
Béhallatszott Szőrcs várába.
Béhallatszott Szőrcs várába,
Török Antal kastélyába.

Meghallotta Török Antal:
- Ezt a tolvajt el kell fogni,
A fogdába bé kell zárni!
A fogdába bé kell zárni,
Kezét, lábát vasra verni!

Meghallotta Fehér Anna,
Hogy bátyja el van fogva,
Hogy bátyja el van fogva.

Fehér Anna, el is mene
A fogdának elejibe,
A fogdának elejibe.

- Hallod-e te, Fehér László
Édes bátyám:
Aluszol-e vagy meghótál,
Aluszol-e vagy meghótál?

- Nem aluszom, ébren vagyok,
Mindég rólad gondolkozok,
Mindég rólad gondolkozok.

- Azt mondotta Török Antal:
Háljak véle egy éjszaka,
Háljak véle egy éjszaka.

- Ne hálj, édes húgom,
Fehér Anna!
Leányságod elveszíted,
A bátyádot megöleted.
Szüzességed elveszi,
A bátyádot megöleti.

Fehér Anna el is mene
Török Antal udvarába,
Török Antal udvarába.

Este leve, lefekvének,
Éjfél tájba felébrednek,
Éjfél tájba felébrednek.

- Hallod-e te, Török Antal,
Mi zörög az udvarodon,
Mi zörög az udvarodon?

- Kocsis a lovát itatja,
Aranypatkó zörög rajta,
Aranypatkó zörög rajta.

Reggel leve, felkelének,
Fehér Anna el is mene
A fogdának elejébe.
A fogdának elejébe,
A fogdának ajtajához.

- Hallod-e te, Fehér László,
Édes bátyám,
Aluszol-e vaj meghótál,
Aluszol-e, vaj meghótál?

Erre kiszól egy katona:
- Nincsen itt az édes bátyja,
Nincsen itt az édes bátyja.

Fehér Anna el is mene
Zöld erdőbe, zöld mezőbe,
Akasztófa elejébe.
Zöld erdőbe, zöld mezőbe,
Akasztófa elejébe.

Kivitték a ződ erdőbe,
Zöld erdőbe, zöld mezőbe,
Akasztófa elejébe.
Két kés járja át a szívét,
Hollók hordják el a testyét.



Megjegyzés

  Az eddigi gyűjtések eredménye is azt bizonyítja, hogy mindmáig a kedvelt balladáink közé tartozik. Vargyas Lajos (II. 1976. 288–289.) 445 gyűjtési helyét sorolta fel, amelyek között 18 csíki a következő helységekből: Csíkmenaság 3, Csíkrákos, Csíkvacsárcsi, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóremete, Gyergyóújfalu, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok 3, Gyimesvölgye–Gáborpataka, Kászonaltíz, Kászonjakabfalva, Szépvíz–Kóstelek, Tekerőpatak.
  Az újabb gyűjtemények közül megemlítjük: 1. Sárosi Bálint 1973. 91.; 2–16. Albert Ernő-Faragó József 1973. 126–156:56–70.; Adatok: 17–34. Uo. 18.; 35–37. Jagamas János-Faragó József 1974. 225:221.; 247:244.; 304:299.; 38–39. Ráduly János 1975. 54–56:18–19.; 40–41. Uo. 1979. 65–67:8–9.; 42. Traian Mîrza-Ilona Szenik-Zamfir Dejeu stb. 1978. 409:502.; 43–48. Bura László 1978. 39–50:17–23.; 49–71. Uo. Adatok: 175–176:161–176.; 72–74. Almási István 1979. 79:69.; 82:72.; 11:105.; 75–82. Ág Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 116–136:9.a.,b.,c.,d.,e.,f.,g.; 83–134. Uo. adatok 52.  135–137. Seres András 1984. 70–74―52–54.; 138. Jagamas János 1984. 61:4-.; 139–144. Pozsony Ferenc 1984. 154–163:59–64.; Adatok: 145–165. Uo. 242:243–263.; 166. Zsók Béla 1995. 65:36.; 167–170. Albert Ernő 2000. 42–48:12–15.; 171. Uő. 2001. 38:12.; 172–174. Sebestyén Dobó Klára 2001. 60:31.; 63:33.; és 219.
  A Vargyas Lajos által közölt 445 változatot a felsorolt kötetekben, folyóiratokban található 174-el  és az itt közölt 4 változattal összesítve 623 ballada adatait rögzítettük. Kriza Ildikó 2002-ben azt írta: „ezernél több változatban áll rendelkezésünkre”. Kriza Ildikó 2002. 92.
  Vargyas Lajos francia eredetű balladának tartja; olasz, katalán, dán, francia gyűjteményekből 20 változat adatait sorolta fel.
  Az eddigi kutatások eredménye nyomán közölhetjük, hogy első említése egy latin nyelvű levélben található, amelyet Macarius József írt 1547-ben Bécsből Sárvárra Pernezith Györgynek. Az esemény valós színhelye Milánó. Ugyanezt a történetet Bornemisza Péter is leírta 1578-ban.
  Az évek során több író is feldolgozta ezen történetet. Shakespeare a Szeget szeggel című színművében az eseményt Magyarországra helyezi, mégpedig Mátyás király korába.

(Albert Ernő 2004: 314-315.)