Ez a kislány mit gondolt el magába
Ráduly 1979: 89-90/ 34. sz.
1. Ez a kislány mit gondolt el magába,
Jön a gőzös lefeküdt alája.
Egyet-kettőt füttyintett a jó masinista:
– Kelj fel, kislány, mert elvág a masina!
2. – Nem kelek fel, itt van az én halálom,
S itt hagyott el engem a galambom.
Ha elhagyott, majd megvár engem a babám,
Vásárhelyi nagy vasút-állomásnál.
Az öngyilkos leány (Ez a kislány mit gondolt magába)
Kevéssé ismert, tömör, mindössze két versszakos ballada. Az első kibédi változatok: Ráduly 126–128. sz. és 183. sz.
Ötvös Sára lánykorában tanulta a fonóban: „Akkoriba szoktuk énekelni, még táncoltunk is réja, táncoltuk a lassú csárdást. Már rég nem énekeltem, megfelejtkeztem rolla. Másoktól se hallottam mostanába.”
Szövegében az első versszak második sorában a lefeküdt ige múlt idejű alakját a lefekszik ige jelen idejű alakjával váltogatta. Lényegesebb módosítását a ballada utolsó sora szenvedett: a Kolozsvári nagy vasútállomásnál sor helyett a Kolozsvári állomásnál megtalál formát használta. „Így is összetalál – mondta Ötvös Sára, indokolván a szövegmódosítást.
Dallama új stílusú, egyike a gyengébb változatoknak.
(Ráduly 1979: 138.)