Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Ess az eső, jaj de szépen csepereg
Gyűjtő:
Albert Ernő
Gyűjtés ideje:
1974-04-12
Gyűjtés helye:
Gyergyóditró
Közlő:
Albert Ernő
Közlés ideje:
2004
Megjelenés helye:
Albert Ernő 2004: 175-176/86. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Mezei Ádámné (Kuruc) Simon Juliánna, 64 éves
Szöveg
Ess az eső, jaj de szépen csepereg,
Bogár Imre a csárdában kesereg.
- Csaplárosné, bort ide az asztalra,
Legszebb lányát állítsa ki strázsára!
- Édesanyám, én a strázsát nem állom,
Amott jönnek a fegyveres zsandárok.
Bogár Imre sem vette ezt tréfára,
Felugrott a bársony szőrű lovára.
Kispej lova el is vitte messzire,
Messze, messze, a bakonyi erdőbe.
Lova lába megbotlott egy fenyőbe,
Ott fogták el Bogár Imrét örökre.
Most faragják jó Ditróban azt a fát,
Amelyikre Bogár Imrét akasztják.
Fújja a szél a gyócsingét, -gagyáját,
Más öleli rég nem látott babáját.
Megizenem én a feleségemnek,
Jó gondját viselje két gyermekemnek:
Se tüzérnek, se huszárnak ne adja,
Mindenütt a betyárságot tanója!
Megjegyzés
Közismert, elterjedt, a magyar nyelvterületen közkedvelt ballada. Néha Bogár Imréről énekelnek ebben a típusban is. Hasonló szerkezetben található a Csehó, Csehol Pistáról szóló változatokban is.
Vargyas Lajos (II. 1976. 674.) 229 változatának adatait sorolta fel, amelyekben egész sor különböző betyár nevével énekelnek.
Újabb kötetekben is megjelent: 1–14. Albert Ernő-Faragó József 1973. 210–222:125–138.; Adatok: 15–44. Uo. 482–483:484–513.; 45–46. Ráduly János 1975 102–103:74–75.; Adatok: 47–49. Uo. 166:165–167.; 50.Uő. 1979. 86:31.; 51–52. Bura László 1978. 85–86:50–51.; Adatok: 53–59. Uo. 178:200–206.; 60–61. Ág Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 241:24.a.,b.; Adatok: 62–89. Uo. 426.; 90–93. Pozsony Ferenc 1984. 184–187:87–90.; Adatok: 94–100. Uo. 243: 295–301.; 101–104. Móricz Zsigmond 1991. 45:29.a.,b.,c.,d.; 105. B. Kovács István 1994. 264:13.; 106. Zsók Béla 1995.181:133.; 107–108. Albert Ernő 2000. 66–67:31–32.; 109. Uő. 2001. 42:16.; 110. Sebestyén Dobó Klára 2001. 196:172.
Küllős Imola részletesen közli Rózsa Sándor életrajzát és kiemelkedő tetteit. 1813-ban született a szegedi Alsóvárosban. Apját lólopásért akasztották fel. Rózsa Sándor 23 éves korában tehénlopásért került börtönbe. Megszökött, s kezdetben bujdosó, majd betyár lett. 1848-ban 150 pusztai lovassal a szabadságharcosok közé állt, de 1849 első napjaiban csapata feloszlott. Feleségül vette korábbi élettársát, Bodó Katalint. A bukás után újból csapatot szervezett, s állandó üldözés között élt. 1857-ben elfogták, Kufstein várába zárták. 1868-ban kegyelmet kapott, de újabb csapatot szervezett, s még ebben az évben ismét börtönbe került. 1873-ban a szamosújvári börtönbe szállították, itt 1878 novemberében halt meg. (Küllős Imola 1988. 144–161.)
(Albert Ernő 2004: 321.)
Támogatók
Partnerek
