Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

II. Betyár-, rab- és történeti énekek » Betyárballada

Esik eső, szép csendesen csepereg


Gyűjtő: Lőrincz Ilona, Lőrincz József
Gyűjtés ideje: 1984
Gyűjtés helye: Petek
Közlő: Lőrincz József
Közlés ideje: 2014
Megjelenés helye: Lőrincz József 2014: 50-51.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Kerekes I. Dénesné Kerekes Selét Regina, 82 éves, Petek



Dallam



Szöveg

Esik eső, szép csendesen csepereg,
Rózsa Sándor a csárdában kesereg,

Lova lába megbotlott egy nagy kőbe,
Ott fogták el Rózsa Sándort fekvőbe.

Arra kérem én a csendőr urakat
Engedjék el bár csak a jobb kezemet,

(S) Engedjék el bár csak a jobb kezemet,
Hadd fogjam meg Bársony nevű lovamat.

(S) Megüzenem a jó feleségemnek,
Jó gondját viselje két gyermekemnek.

Se tüzérnek, se huszárnak ne adja,
Mind a kettőt betyárnak tanítassa.

Se tüzérnek, se huszárnak ne adja,
Mind a kettőt betyárnak tanítassa.



Megjegyzés

Esik eső, szép csendesen csepereg (Rózsa Sándor).
Töredékes változat. 19. századi betyárballada. A népszerű főhős századában (1813-1878) a leghíresebb betyár volt. A szamosújvári börtönben raboskodott, ott is fejezte be életét. Móricz Zsigmond regényt írt róla, amit meg is filmesítettek. Népi szemléletük miatt igen népszerűek voltak a betyárballadák.

(Lőrincz 2014: 51.)