Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

II. Betyár-, rab- és történeti énekek » Betyárballada

Esik eső, szép csendesen csepereg

Gyűjtő: Ráduly János

Gyűjtés ideje: 1974-06-30

Gyűjtés helye: Kibéd

Közlő: Ráduly János

Közlés ideje: 1979

Megjelenés helye: Ráduly 1979: 86/ 31. sz.

Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd

Szöveg

1.   Esik eső, szép csendesen csepereg,
       Bogár Imre ja kocsmába kesereg.
       – Kocsmárosné, bort ide jaz asztalra,
       Legszebb lányát állítsa ki strázsára.

2.   – Édesanyám, én a strázsát nem állom,
       Mert érkeznek már a lovas zsandárok.
   Bogár Imre se vette jezt tréfára,
       Beugratott Bakony erdő aljába.

3.   Lova lába megbotlott egy fenyőbe,
       S ott fogták el Bogár Imrét örökre.
   Lova lába megbotlott egy fenyőbe,
   S ott fogták el Bogár Imrét örökre.

4.   Megizenem én a feleségemnek,
       Puha párnát kűdjön az én fejemnek.
       Azt írja ja feleségem vissza rá:
       Gyászkönnyeim tegyem a fejem alá.

5.   Megizenem én a feleségemnek,
       Két fiamnak jól a gondját viselje.
       Se csikósnak, se juhásznak ne adja,
       Abból csak a betyárságot tanulja.

Megjegyzés

    31. Lova lába megbotlott (Esik eső, szép csendesen csepereg)
   „Balladánk egyetlen ismert betyár kalandjához sem köthető, s a nép sem kötötte egyik nevéhez sem. A nevek ugyanis a legnagyobb változatosságban tűnnek fel” - írja Vargyas Lajos a tipust tárgyaló jegyzeteiben (Vargyas, II. 675.). Kibéden ma a nép következetesen Bogár Imre nevét szerepelteti. Érdekes, hogy Seprődi 1913-ban a Rózsa Sándor nevét örző változatot közölte (Seprődi, 309.; Marosszéki, 41.; ESzD, 37.). Újabb kibédi változatok: Ráduly, 74-76. sz., illetve 165-166. sz. Vargyas Lajos nem kevesebb, mint 229 változatáról tájékoztat (Vargyas, II. 675-676.), tehát egyike a legnépszerűbb betyárballadáinknak. Kibéden ma is könnyűszerrel gyűjthető akárhány változatban.
   Az éneket Ötvös Sára a Segesvár melletti Szászmagyaróson tanulta. „Lidiák fújták a kománéjával, s úgy tanoltam meg. Aztán itthon is fúvom, s mindenütt. Múltkor elmentem az erdőre fájér, gyűjtöttem a fát, s akkor is dúdoltam. Énekekkel szórakoztam.”
   Ötvös Sára szövege a típus minden motívumát tartalmazza. Újbóli énekléskor mindössze néhány szónyi eltérést tudunk rögzíteni: az első versszak 3. sorában: - Kocsmárosné, bort kérek az asztalra (bort ide jaz asztalra helyett), a harmadik versszakban: Lova lába megbotlott a fenyősbe (egy fenyőbe helyett). A dallam műzenei eredetű.

(Ráduly 1979: 132.)