Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Esik eső, szép csendesen csepereg


Gyűjtő: Ráduly János
Gyűjtés ideje: 1974-06-30
Gyűjtés helye: Kibéd
Közlő: Ráduly János
Közlés ideje: 1979
Megjelenés helye: Ráduly 1979: 86/ 31. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd



Szöveg

1.    Esik eső, szép csendesen csepereg,
       Bogár Imre ja kocsmába kesereg.
       – Kocsmárosné, bort ide jaz asztalra,
       Legszebb lányát állítsa ki strázsára.

2.    – Édesanyám, én a strázsát nem állom,
       Mert érkeznek már a lovas zsandárok.
       Bogár Imre se vette jezt tréfára,
       Beugratott Bakony erdő aljába.

3.    Lova lába megbotlott egy fenyőbe,
       S ott fogták el Bogár Imrét örökre.
       Lova lába megbotlott egy fenyőbe,
       S ott fogták el Bogár Imrét örökre.

4.    Megizenem én a feleségemnek,
       Puha párnát kűdjön az én fejemnek.
       Azt írja ja feleségem vissza rá:
       Gyászkönnyeim tegyem a fejem alá.

5.    Megizenem én a feleségemnek,
       Két fiamnak jól a gondját viselje.
       Se csikósnak, se juhásznak ne adja,
       Abból csak a betyárságot tanulja.



Megjegyzés

    31. Lova lába megbotlott (Esik eső, szép csendesen csepereg)
    „Balladánk egyetlen ismert betyár kalandjához sem köthető, s a nép sem kötötte egyik nevéhez sem. A nevek ugyanis a legnagyobb változatosságban tűnnek fel” - írja Vargyas Lajos a tipust tárgyaló jegyzeteiben (Vargyas, II. 675.). Kibéden ma a nép következetesen Bogár Imre nevét szerepelteti. Érdekes, hogy Seprődi 1913-ban a Rózsa Sándor nevét örző változatot közölte (Seprődi, 309.; Marosszéki, 41.; ESzD, 37.). Újabb kibédi változatok: Ráduly, 74-76. sz., illetve 165-166. sz. Vargyas Lajos nem kevesebb, mint 229 változatáról tájékoztat (Vargyas, II. 675-676.), tehát egyike a legnépszerűbb betyárballadáinknak. Kibéden ma is könnyűszerrel gyűjthető akárhány változatban.
    Az éneket Ötvös Sára a Segesvár melletti Szászmagyaróson tanulta. „Lidiák fújták a kománéjával, s úgy tanoltam meg. Aztán itthon is fúvom, s mindenütt. Múltkor elmentem az erdőre fájér, gyűjtöttem a fát, s akkor is dúdoltam. Énekekkel szórakoztam.”
    Ötvös Sára szövege a típus minden motívumát tartalmazza. Újbóli énekléskor mindössze néhány szónyi eltérést tudunk rögzíteni: az első versszak 3. sorában: - Kocsmárosné, bort kérek az asztalra (bort ide jaz asztalra helyett), a harmadik versszakban: Lova lába megbotlott a fenyősbe (egy fenyőbe helyett). A dallam műzenei eredetű.

(Ráduly 1979: 132.)