Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Én is voltam Szeredába bezárva


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1961
Gyűjtés helye: Ugrapataka
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 453-454/158. sz.

Dallam



Szöveg

Én is voltam Szeredába bezárva,
Rám is vót a rácsos kapu bezárva.
Rácsos kapu, belől van a sárga rézkilincs,
Felsóhajtok: a nagy égbe senkim sincs.

Édesanyám, ha bejön Szeredába,
Ott lát ingem a fogház ablakába.
Rácsos kapu, belől van a sárgaréz kilincs,
Felsóhajtok: a nagy égbe senkim sincs.

Elsárgultam, mint a csere levele,
Elsárgított a fogháznak levesse,
Deci kávé, negyed komisz jár a számomra,
Ne csudálkojz, ha el vagyok sárgulva.

Kövicses a fogháznak az udvara,
Fogházőrök sétálgatnak be rajta.
Tőtött puska, fényes szurony van a hegyikbe,
Úgy kísirnek fel az ügyész elibe.

Édesanyám karján nevelt ingemet,
Mégsem tudja az én bús életemet,
Mer ha tudná az én árva bús életemet,
Éjjel-nappal siratgatna ingemet.

Nyitsd ki, anyám, ződre festett kapudot,
Ereszd be a rég nem látott fiadot.
Beeresztlek, édes fiam, rég hogy vártalak,
Azt gondoltam: soha meg sem is látlak.


Megjegyzés

Noha a darabok némelyike helyi keletkezésű, balladás menetű rabéneknek látszik, egyiknek-másiknak ismerjük földrajzilag távolabbi vidékekről való változatait is. Régebbi népköltési darabokból is kerültek át beléjük sorok; a II—III. darab madártól izenés motívuma éppen régi, már a XVII. századi virágénekekre is jellemző motívum.

Ortutay—Kriza 645—7, 777.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 639.)