Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

III. Új balladák

Én is voltam a szentgyörgyi kórházban


Gyűjtő: Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje: 1978
Gyűjtés helye: Egerpatak
Közlő: Pozsony Ferenc
Közlés ideje: 1984
Megjelenés helye: Pozsony 1984: 207-209/111. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Góga Sándor, 67 éves



Dallam



Szöveg

Én es vótam a szentgyörgyi kórházban,
Rám is vót a rácsos kapu bezárva.
Rácsos kapu, belül van a rézgilincs,
Feltekintek a nagy égre, senki sincs.

Be kavicsos a közkórház udvara,
Főorvos úr maga sétál be rajta.
A kalapját bal oldalán viseli,
Ritka beteg, kinek meg nem emeli.

- Adjon Isten, fődoktor úr, jó napot!
- Adjon Isten, édes fiam, mi bajod?
- Főorvos úr, csak az az én kérésem,
Beteg vagyok, ha tud rajtam, segéljen.

Éles kés meg altató a kezében,
Besétál az óperáló terembe.
Hat ablaka van a műtőszobának,
Ahol minden beteget óperálnak.

Kedves nővér készíti el a helyet,
Főorvos úr óperálja szívemet.
Kezem, lábam lekötözi szijuval,
Szájamat is beborítják kosárral.

- Főorvos úr, köszönöm a jóságát,
Mindennapi egyszeri látogatását,
Isten veled, közkórház, én elmegyek,
Vagy meghalok, vagy a babámé leszek.

Kedves nővér, köszönöm a jóságát,
Mindennapi többszöri ápolását,
Mer én innét közkórházból elmegyek,
Vagy meghalok, vagy a babámé leszek.

Főszakácsné maradjon meg magának,
Egye meg a sűrűjit a zupának,
Én es ettem sűrű levet belőle,
A nagy Isten szabadítson meg tőle.

Ti betegek, akik velem vótatok,
A nagy Isten viseljen gondot rátok,
Én innét a kórteremből elmegyek,
Vagy meghalok, vagy a babámé leszek.

Adjon Isten, édesanyám, jó estét,
Hazajöttem, mint egy váratlan vendég.
Hazajöttem örömire, nem búra,
Meggyógyult a szívfájdalmas bús fia.

Kicsi csillag, te legtöbbet vándorolsy,
A babámot nem láttad.e valahol?
Láttam biz én a brassai csárdában,
Sok üveg sert iszik meg bánatában.



Megjegyzés

111–112. Kórházban

            A legújabban elterjedt új stílusú balladáinkhoz tartozik. Háromszéke is az első világháború utáni években terjedtek el változatai. A balladákban szereplő közismert nevek is ezt támasztják alá. Napjainkban is népszerűségnek örvendenek. Legújabb hazai kiadványaink is széles körű elterjedtségét jelzik (Albert–Faragó 1973, 259–267. sz., Ráduly 1975, 153. sz., valamint Bura 1978, 113–117. sz.). Az alábbiakban még egy töredékes változat dallamát (111j) közöljük:

 

(Pozsony 1984: 268.)