Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

II. Betyár-, rab- és történeti énekek » Rabénekek

Elmenyek én Vásárhelyre

Gyűjtő: Ráduly János

Gyűjtés ideje: 1974-08-04

Gyűjtés helye: Kibéd

Közlő: Ráduly János

Közlés ideje: 1979

Megjelenés helye: Ráduly 1979: 80/ 21. sz.

Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd

Szöveg

1.   Elmenyek én Vásárhelyre,
       Felmenyek a törvényszékre.
       Ott látok sok anyát sírni,
       Engem fognak elítélni.

2.   Elítélnek három évre,
       Szabadulnék, de nem lehet.
       Írok levelet anyámnak,
       Küldjön ruhát rab fiának.

3.   Meg is jött a tiszta ruha,
       Sírhatsz mostan, édesanya,
       Sírhatsz most már jajszóval is,
       Egy fiad volt, rab lett az is.

4.   Anyám, anyám, édesanyám,
       Jöjjön, nézze meg a cellám.
       Tiszta most az én nyoszolyám,
       Itt élek vagy halok tovább.

5.   Erdő, erdő, kerek erdő,
       Közepébe rabtemető.
       Fölötte egy halálmadár,
       Egyik sírról másikra száll.

Megjegyzés

    21. Látom az urakat írni
   Könnyen változó szerkezetű balladás dal, Kibéden csak a magyar ajkú cigányok ismerik. Seprődi gyűjteménye nem tartalmazza. Vargyas Lajos mintegy 50 variánsáról tudósít (Vargyas, II. 723.). Három kibédi változata: Ráduly, 52-54. sz.
   „Ezt is leányka koromba tanoltam, akik hazajöttek a fegyházból, azok fútták. A virrasztóénekekbe is fúttak belőle, emlékszem réja” - mondta Ötvös Sára. Mostanában nagyon ritkán énekli, hetvenéves kora óta már a virrasztóba is alig jár. „Este nem látok jól menni, de a mostani fiatalsággal már nem is lehet úgy virrasztani, mint régebb. Egybe futnak össze s verekednek.” Érdekes észrevétel: arról tanúskodik, hogy az életformaváltás során a régi típusú cigányvirrasztó is fokozatosan átminősül, kezdi elveszteni közösséget megtartó egykori szerepét.
   1976 őszén újra elénekeltettük a balladát. A szöveg terjedelme nem változott, de a versszakokat már nem abban a sorrendben énekelte el, mint első lejegyzésünk alkalmával: az első versszak után a negyedik és ötödik versszakot fújta, ezeket követte aztán a második és a harmadik strófa. A szövegben is több helyen módosított: az első versszak második és harmadik sorát: Felmenyek a törvényszékre. / Ott látok sok anyát sírni az új változatban így módosította: Budapesti törvényszékre. / Ott látok én sok urakot. A második versszak elején is változtatott: az Elítélnek három évre, / Szabadulnék, de nem lehet helyett ezt énekelte: S elítélnek három évre, / Három kerek esztendőre.
   A dallam műzenei eredetű.

(Ráduly 1979: 129.)