Elment az én rózsám

ismeretlen

1. Elment az én rózsám
Idegen országba.
Mindig csak azt írja:
Menjek el utána.

2. Nem megyek utána
Idegen országba,
Inkább meggyászolom
Háromféle gyászba.

3. Pénteken vörösbe,
Szombaton fehérbe,
Vasárnap délután
Tiszta feketébe.

II.

1. Jó napot, jó napot
Ismeretlen anya!
Hová tette lányát,
Egyetlen Juliskát?

2. Elment, fiam, elment
Ki a zöld erdőbe
Gyöngyvirágot szedni,
Koszorúba kötni.

3. Nincsen ott, nincsen ott,
Ismeretlen anya!
Hová tette lányát,
Egyetlen Juliskát?

4. Elment, fiam, elment
A lakodalomba
Tángyért törölgetni,
Asztalt teríteni.||

5. Nincsen ott, nincsen ott,
Ismeretlen anya!
Hová tette lányát,
Egyetlen Juliskát?

6. Mi tűrés, tagadás! …
Úgy is te léssz párja:
Benn van a szobába’,
Sírdogál magába.1

7. Benyit a vőlegény,
Szúrja a lány szívét,
Szúrja a lány szívét,
Azután az övét.

8. Udvarom, udvarom,
Gyászos kis udvarom!
Nem sepri föl többé
Az én gyenge karom.

III.

1. Udvarom aljába
Van egy nagy diófa,
Az alá van kötve
Egy szürke paripa.

2. Jere, rózsám, jere:
Ültess fel a lóra,
Hogy menjünk el vissza
Idegen országba.

3. Nem megyek, nem megyek
Többé soha hozzád.
Vérem a véreddel
Föld porát áztatja.2

1. Vagy: Mi tagadás benne!
Úgy is te lész párja:
Az első szobába’
Sirdogál magába.

2. Újabb kori változatait lásd: Vadrózsák, I. 152; Székely Sándor: Szerelmi népdalok, 53; Arany–Gyulai: Népkölt. gyűjt. III. 87. és 141. A II. rész Világszép Erzsók 8–10. szakával vethető össze. Arany–Gyulai: I.
18. A III. rész egyes vonásait (hozzávéve a II. rész utolsó versszakát is) feltaláljuk Kriza: Vadrózsák, I. 16. és Arany–Gyulai: II. 30–31. (Elment az én uram/ Nagy Törökországba…)

66. Elment az én rózsám (Nagyenyed )
Lelőhely: EA 2276: 56–57a lap, 27. sz. Ismeretlen kéz írása, Kanyaró Ferenc autográf kommentárjával. A ballada besorolása problémás, az öngyilkosok balladáihoz is beillik. De emlékeztet Az eladott leány típusú ballada bizonyos formuláira is. Osztjuk Kanyaró Ferenc vélekedését a tekintetben, hogy az azonos dallam és ritmusképlet mentén szerveződött laza szerkezetű szövegegyüttessé a három rész. A balladának másolatát nem találtuk a Kanyaró-hagyatékban, találtunk viszont egy másik szöveget, ugyancsak Nagyenyedről, mely némileg eltér a főszövegben közölttől.

66.1. A ballada változata: AKKvár–MsU 2293: 87–88. folio. Ismeretlen kéz írása, Kanyaró autográf jegyzetével. Az eredeti kéziraton Nagyenyed mellett szerepel Felsőzsuk, mint a ballada gyűjtési helye. Ezt azonban áthúzta Kanyaró. Ez a változat rövidebb a főszövegben közöltnél: hiányzik belőle a harmadik rész, a két első egység nagyjából azonos, de szóhasználat tekintetében vannak eltérések. Összességében ez a változat jobbnak mondható, mint a főszövegben közölt. Kanyaró az 1896-os gyűjtemény összeállításakor ismerte ezt a szöveget (jegyzetben közölni akarta ennek jelentősebb eltéréseit, de aztán meggondolta magát és áthúzta azokat), ennek ismeretében döntött úgy, hogy a publikálásra szánt gyűjteménybe a hosszabb, bár gyengébb változatot veszi fel. Kanyaró döntése értelmében mi is a törzsanyagban a hosszabb változatot közöljük, jegyzetbe azonban felvettük a rövidebb szöveget is, jelezve benne a főszöveg eltéréseit:

1. Elment az én rózsám
Idegen országba,
Mindig csak azt mondja: ^{azt írja}
Menjek el utána.

2. Nem megyek utána
Idegen országba,
Inkább meggyászolom
Háromféle gyászba.

3. Pénteken pirosba,
Szombaton fehérbe,
Vasárnap délután
Tiszta feketébe.

II.

1. – Jó napot, jó napot,
Ismeretlen anya!
Hová tette lányát,
A kedves ^Egyetlen Juliskát?

2. – Elment, fiam, elment
Ki a zöld erdőbe,
Gyöngyvirágot szedni,
Koszorúba kötni.

3. – Nincsen ott, nincsen ott,
Ismeretlen anya!
Hová tette lányát,
A kedves ^Egyetlen Juliskát?

4. – Elment, fiam, elment
A lakadalomba: ||
Tányért ^Tánygyért törölgetni,
Asztalt teríteni.

5. – Nincsen ott, nincsen ott,
Ismeretlen anya!
Hová tette lányát,
Egyetlen Juliskát?

6. – Mi tagadás benne,^{– Mi tűrés, tagadás}
Úgyis te lészsz párja –
A belső szobába’ ^{Benn van a szobába}
Sirdogál magába.

7. Bemegy ^Benyit a vőlegény,
Szúrja a lány szívét,
Szúrja a lány szívét,
Azután az övét.*

8. Udvarom, udvarom,
Szép kerek udvarom!
Nem seper föl többé
Az én gyenge karom.

(Nagyenyed) Felső Zsuk

 Kanyaró jegyzete a balladához, amit utólag áthúzott:
 * Innen hiányzik egy vagy két strófa, mely világot vetne a homályos történetre.
 Együtt, egy nótára éneklik e két verset. Az első emlékeztet egy régi néprománcra, melynek variánsát képezi a régitől sokban elütő megoldással. Vesd össze:

Elment az én uram
Nagy-Törökországba .

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 635-637.)