Elégett a csiribiri határ
Ütő András nagyajtai mester feljegyzése a 60-as évekből.
1. Elégett a csiribiri határ,
Odaégett kilenc juhászbojtár.
Odaégett kilenc pár ruhája,
Számadónak a sallangos bundája.
2. Számadónak nincsen semmi kára,
Kinyeri azt a nyíri vásárba’.
De a szegény kilenc juhászlegény
Maga is mind odaégett szegény.
3. Szőke kislány, aki ott kerüli
Számadótól a juhászt követi,1
– Szőke kislány, hiába keresed,
Odaégett, ki téged szeretett.
4. Mutassátok meg nékem a sírját:
Hadd öntözzem könnyeimmel hantját.
Hadd teremjen rózsát, nem töviset:
Mert ő engem igazán szeretett.
1. Kérdezi, megkövetéssel, engedelemkéréssel tudakolja.
Ütő András nagyajtai mester följegyzését közlöm a 60-as évekből. Abonyi Lajos a Magyar Népköltési Gyűjtemény I. ktében 1872-ben kiadta egy változatát, mely az itt bemutatott szöveggel nagyjában megegyezik, csakhogy a „szegedi nagy cserény” s benne a „barna gulyás legény” ég meg, s „barna kislány kerüli a cserényt” Abonyi közlésében (I. 206). Gyulai Pál gyöngéd és szép népies költeménynek tartja, de talán nem egészen népies eredetűnek (Uo. 569). Közlésünk egy nem értéktelen adattal kíván járulni az eredet kérdésének földerítéséhez.
(Kanyaró 2015: 524.)
319. Elégett a csiribiri határ (Nagyajta)
Lelőhely: EA 2276: 178. lap, 124. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.
319.1. A ballada eredeti lejegyzése Ütő András nagyajtai mester kézírásában: MUEKvGyLtár 18. csomag. Egyleveles kézirat.
1. Elégett a csiribiri határ.
Oda égett kilencz juhász bojtár
Oda égett kilencz párruhája vásárban Kihagyott szó
Számadónak s sallangos bundája.
2. Számadónak nincsen semmiskára semmi kára
Kinyeri azt a’ nyiri vásárban
De a szegény kilencz juhász legény
Maga is mind odaégett szegény.
3. Szőke kis lány a ki ott kerüli
Számadótól a juhászt követi
Szőke kis lány hiába keresed
Oda égett ki téged szeretett.
4. Mutassátok megnékem a sirját
Hadd öntözzem könyeimmel hantját //
Hadd teremjen rózsát nem töviset
Mert ő engem igazán szeretett.
5. Egy asszonnak van két szép leánya
Egyik rózsa másik majoránna.
Megizenem én azt az anyának
Kösse össze nékem bokrétának. Ezt a strófát Kanyaró kihagyta.
(Nagyajta, Ütő András 1867 körül)
A helynév, a gyűjtő neve és az évszám Kanyaró írása.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 790–791.)