Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

I. Régi balladák » A hűtlen feleség

Édes kedves feleségem


Gyűjtő: Albert Ernő
Gyűjtés ideje: 1976-08-05
Gyűjtés helye: Csíkjenőfalva
Közlő: Albert Ernő
Közlés ideje: 2004
Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 154/55. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Kosza József, 71 éves



Szöveg

- Édes kedves feleségem!
- Mi baj, angyalom?
- Mit keres ott a pár csizma
Az asztalomon?

Ide-oda néz az asszon,
- Hol van itt a pár csizma?
Tejes fazakaimat
Raktam az asztalra.

- Édes kedves feleségem!
- Mi baj, angyalom?
- Mit keres itt a katonasapka
Az asztalomon?

Ide-oda néz az asszon:
- Hol van itt a katonasapka?
Szolgálóm a szűrőszitát
Felejtette ott.

– – – – – – – – – – – – – – – –

Ajtó között vizes kötél
A hátodra száll.
Az lesz itt a bál.



Megjegyzés

  Vargyas Lajos (II. 1976. 780.) 63 változat adatait sorolta fel, amelyek között a csíkiak lelőhelyei: Csíkkarcfalva, Csíkrákos, Gyergyócsomafalva, Gyimesvölgye, Kászonjakabfalva. Az itt közölt 3 változattal a csíkiak száma 8-ra emelkedik.
  Újabb gyűjteményekben is ritkán fordul elő: 1. Kovács Ferenc 1958. 114.; 2–5. Albert Ernő–Faragó József 1973. 371–377:291–294.; 6–7. Ráduly János 1975. 162–163:154–155.; 8. Uő. 1979. 108:55.; 9–10. Bura László 1978. 72–73:41–42.; 11–12. Ág Tibor–Sima Ferenc–Mórocz Károly 1979. 352:45.a., b.; 13–20. Uo. 438: 45.j.
  Vargyas Lajos közli, hogy az angol eredetű balladát 1789-ben fordították németre, onnan terjedt el Magyarországon. Megismertetéséhez hozzájárulhatott a ponyván terjesztése is.
  Megtalálható a német, dán, angol, francia, olasz, spanyol, orosz, román népköltészeti kiadványokban is. (II. 1976. 810.)

(Albert Ernő 2004: 316-317.)